Néha azonban elég csupán egy kis biztatás néhány baráttól, ami pont elegendő lendületet ad ahhoz, hogy belekezdj a kemény munkába céljaid eléréséért. Charli Taylor is ilyen cipőben járt – teste miatt rengeteg önbizalmat veszített és sosem volt biztos önmagában. Aztán minden megváltozott…

Íme Charli története a saját szavailval!

„12 hetes edzésre szántam rá magam – és teljesen átváltozott a testem”. Mielőtt főiskolába mentem volna, nagyon bizonytalan voltam a testemmel kapcsolatban és sosem vettem észre, hogy milyen mély hatással is volt életem szó szerint minden részére. Mindig kételkedtem önmagamban, és azon aggódtam, hogy mit gondoltak rólam mások. De aztán szereztem néhány barátot az iskolában, akik nagyon szerették a fitneszt, és a biztatásukra én magam is elkezdtem edzőterembe járni.

A második évemben aztán netballt játszottam (egy kosárlabdához hasonló sport, ami az Egyesült Királyságban népszerű – odavalósi vagyok), amikor megsérült a hátam és rángatózni kezdett. Abban a pillanatban minden megváltozott.

Nehezemre esett 10 percig állva maradnom. Amikor vásárolni mentem, mindig fájdalmak gyötörtek. Még a metróig való eljutás és az utazás közbeni ácsorgás is túl nehéz feladatokká váltak. Voltak idők, amikor a padlón fekve bőgtem a fájdalomtól, amikor rángatóztak a hátizmaim, amikor fizikailag képtelen voltam kikelni az ágyból, mert oldalra fordulni is túl fájdalmas lett volna. A következő oldalon folytatom, lapozz és tudd meg, hogyan sikerült teljesen átformálnia a testét! 

Amikor a fájdalom a tanulmányimra is kezdett kihatni, elmentem az orvoshoz egy MRI vizsgálatra. Azt mondta, hogy egy olyan sérülés van a gerincemben, ami műtét nélkül talán sosem fog meggyógyulni. Összetört, zavarodott állapotomban először egy gyógytornászt kerestem fel, aki központiizom-erősítő és izomegyensúly-javító gyakorlatokat csináltatott velem, hogy javuljon a testtartásom, ami a fájdalmat okozta. Ez segített egy kicsit, de még mindig nem voltam elégedett a testemmel és a működésével.

Végül falnak ütköztem. Fel akartam adni. Elértem addigi legnagyobb testsúlyomat annak ellenére, hogy meglehetősen aktív voltam, és ráuntam a próbálkozásokra és arra, hogy minden edzéstervemet feladtam. Szinte komplett vesztesnek éreztem magam, amikor úgy döntöttem, hogy adok magamnak még egy utolsó esélyt, hogy *igazán* megpróbáljam. Ekkor találtam rá Katyla Itsines BBG programjára az Instagramon. Imádtam, hogy az oldala tele volt olyan lányokkal, akik mindenféle méretekből és formákból alakultak át. Olyan lányokat is láttam, akiknek az „előtte” képei úgy néztek ki, mint én.

A legjobb az egészben, hogy az edzések rövidek voltak, a program pedig fix időtartamú. Elhatároztam, hogy végigcsinálom a 12 hét BBG-t, minden edzéssel együtt és hogy feladom a bűnös élvezeteket (név szerint a csokit, az édességeket és a diétás kólát). Ha 3 hónapnyi maximális erőfeszítés nem jár eredménnyel, akkor legalább elmondhatom, hogy megpróbáltam. Meglepetésemre, végig elkötelezett maradtam. És csupán néhány héttel később elkezdtem látni az eredményeket. Az első nap csupán 5 fél fekvőtámaszt tudtam megcsinálni; négy héttel később már 10-et. Egyre kevésbé féltem a futástól, és egyre gyorsabb időket sikerült teljesítenem. Fizikai szempontból, a gyomrom enyhén vékonyodni kezdett.

Ezek a változások remek motivációt adtak a folytatáshoz. Befejeztem a 12 hetes programot, ránéztem a folyamat során készült képekre és rájöttem, hogy valóban zsírt adtam le magamról. Olyan büszke voltam. De nagyon is jól tudtam, hogy ha itt megállok, akkor valószínűleg idővel visszakerültem volna oda, ahonnan indultam – és ennél rosszabb dolog eszembe sem jutott. Folytattam a BBG útmutatóval, de beiktattam egy kis netballozást vagy futást 30 percre hetente néhány alkalommal. Hat hónap alatt 16-os méretről 12-re csúsztam vissza (az USÁban ezt 12-ről 8-as méret).

Lefutottam az első non-stop 5K-mat, aztán 10K-kat kezdtem el futni. Eléggé megerősödtem, hogy egész fekvőtámaszokat csináljak. Egy év elteltével az erőnövelés iránt kezdtem érdeklődni, ezért az Instagramon keresztül feliratkoztam Kelsey Wells PWR programjára. Elkezdtem súlyzókat használni és új kihívás elé állítottam magam. Csupán néhány hét erőedzést követően nehezebb súlyokat emeltem és erősebbnek éreztem magam, különösen a felsőtestemben.

Az edzések

Egy ideig hetente háromszor a 4x7 perces BBG köröket csináltam a heti 3 30 perces futás vagy netballozás mellé. Most hogy belekezdtem a PWR erőprogramba, a hetem 3-5 nap ellenállás edzésből, és 2-3 nap LISS-ből (alacsony intenzitású kardió edzés) és HIIT-ből (magas intenzitású intervallum edzés) áll. A legnehezebb dolog számomra eldönteni, hogy mikor pihenjek. Mindig attól félek, hogy amint felhagyok a rendszerességgel, visszacsúszok a dolgok elejére. Ha úgy érzem, hogy egy nap pihenésre van szükségem azonnal pánikolni kezdek, mert félek, hogy újra elragadnak majd a rossz szokások. De már dolgozom ezen is, mert a pihenés nagyon fontos.

Az ételek

Egykor nagyon komplikált kapcsolatom volt az ételekkel. Imádtam az egészségtelen ételeket, különösen az életem nehezebb szakaszaiban. Ugyanekkor utáltam magam a habzsolásért mert tudtam hogy mit művel az egészségemmel. Ma már kiegyensúlyozottabb vagyok. A MyFitnessPal alkalmazással követem nyomon a kalóriabevitelemet, de nem tiltok el magamtól semmit, mert ezek a korlátok szellemileg túl negatívak számomra.

Az egyetlen szabályon igazából az, hogy megpróbálok friss és egyszerű étkezéseket tartani (és gyorsan elkészíthetőket). Tudom, hogy amint a dolgok bonyolultabbá válnak, hajlamos lennék megfeledkezni mindenről és eltérni a tervemtől. Azt eszek, ami jól esik és megpróbálok a megcélzott kalóriamennyiségemhez igazodni. Minden héten tartok egy vacsorát, amikor nem jegyzem fel, hogy mit eszek, és ennek tudatában kicsit kevésbé tűnik monotonnak a hét többi része.

Forrás: Fotók forrása: instagram.com/burpees_for_burgers