A fehérjék 20 féle aminosavból felépülő nagyméretű molekulák, melyeket a szervezetnek előbb le kell bontania ezekre az aminosavakra, hogy felhasználhassa őket. Az aminosavakból 12 aminosavat a szervezet is elő tud állítani, de a többi nyolcat táplálékkal kell bevinni a szervezetünkbe, így ezeket esszenciális aminosavaknak hívják. Azokat a fehérjéket, melyek mind a 20 aminosavat tartalmazzák teljes értékű fehérjéknek nevezik. Mivel a szervezet számára mind a 20 aminosav létfontosságú, így rendkívül fontos, hogy étrendünket úgy állítsuk össze, hogy mindig legyen benne megfelelő mennyiségű teljes értékű fehérje.

Teljes értékű fehérjék forrásai

Állati eredetű fehérjék

A szervezet számára szükséges megfelelő mennyiségű teljes értékű fehérjét a legegyszerűbben állati eredetű fehérjék (húsok, halak, tej, tojás) fogyasztásával biztosíthatjuk. Mivel az állati eredetű fehérjék sok zsírt is tartalmaznak, így elsősorban a halat, a húsok közül a csirke- vagy pulykahúst, a tejtermékek közül pedig az alacsony zsírtartalmú változatot kell előnyben részesíteni.

Növényi eredetű fehérjék

A különböző növényi eredetű fehérjékből bizonyos aminosavak mindig hiányoznak, így önmagukban nem biztosítanak teljes értékű fehérjét kivéve, ha kombináljuk őket egymással. A legjobb növényi eredetű fehérjeforrások a szója, lencse, sárgaborsó, bab és a rizs. A gabonákat a hüvelyesekkel célszerű kombinálni, mert fehérjéik jól kiegészítik egymást és együtt teljes értékű fehérjeforrások. Például a barna rizs zöldborsóval vegyítve sokkal jobb, mint az egyszerű rizs köret. A kenyerek közül a többféle gabonából, ill. lisztből készülteket kell előnyben részesíteni, mint például az Ezékiel-kenyér. A lényeg, hogy főzés során alkalmazzunk legalább 2-3 féle növényi eredetű fehérjeforrást az adott étel elkészítése során, így mindig biztosítani lehet mind a 20 féle aminosavat a szervezet számára.

Látható, hogy növényi eredetű élelmiszerek segítségével is biztosítható a megfelelő minőségű fehérjebevitel, így a vegetáriánus étrend is lehet egészséges és egyáltalán nem állja meg a helyét az a sok téves vélemény, amit a vegetáriánus étrenddel kapcsolatosan lehet hallani vagy olvasni.

Fehérje táplálékkiegészítők

Egy átlagos aktivitású ember könnyen tudja biztosítani állati vagy növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásával, ill. ezek megfelelő kombinációjával a napi fehérjeszükségletét. Azonban egy sportoló a jelentősen megnövekedett fehérjeszükségletét nem, vagy csak nagyon körülményes módon tudná kizárólag táplálékkal biztosítani. Ilyenkor célszerű valamilyen fehérje táplálékkiegészítőt is fogyasztani, melyek kiválasztása nem is olyan egyszerű feladat.

A nem megfelelő fehérjebevitel káros következményei

A fehérjék alapvető építőkövei többek között az izomzatnak, továbbá nélkülözhetetlenek a hormonok és az enzimek előállításában, valamint számos élettani folyamatban és annak szabályozásában vesznek részt. Éppen ezért a fehérjék hiánya vagy épp a túlzott bevitele rendkívül káros lehet az egészségre, és rengeteg egészségügyi probléma származhat belőle ezért fontos, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét fogyasszunk.

Fehérjehiány következményei

A fehérjehiány számos káros következménnyel jár, mely különösképpen a fejlődésben lévő gyermekekre jelent nagy veszélyt. A fehérjehiány elsődleges hatása az izomleépülés, továbbá csökken a mentális és fizikai teljesítőképesség, gyengül az immunrendszer és gyermekek esetén fejlődési rendellenességeket is okozhat.

A túlzott fehérje fogyasztás éppen olyan káros, mint a fehérjehiány. Ha túlságosan megnöveljük a fehérjebevitelünket, de a fizikai aktivitásunkat nem, akkor a fehérjéből származó többlet kalóriabevitel elhízáshoz fog vezetni. A túlzott fehérjebevitel továbbá kedvezőtlenűl hat a bélflórára, valamint kalcium hiány léphet fel, ami miatt pedig gyengül a csontozat.

A túlzott fehérjebevitelnek egyes tanulmányok vesekárosító hatást is tulajdonítanak, de ez még eléggé vitatott, és sok az ezzel kapcsolatos egymásnak ellentmondó tanulmány. A túlzott fehérjefogyasztás káros következményi legfeljebb a versenyszerűen sportolókat érintheti, akik a fehérjebevitelüket gyakran az átlagos mennyiség 2-3 szorosára növelik meg.

Mennyi az optimális fehérjebevitel?

A napi optimális fehérjebevitel számos tényezőtől függ, többek között a nemtől, kortól, súlytól és a fizikai aktivitástól. Átlagosan a napi energiabevitel 15%-a kell, hogy fehérje legyen. Szokásos még, hogy a szükséges fehérjebevitelt g/kg/nap formában határozzák meg.

Kor Fehérjeszükséglet [g/kg/nap]

1-3 1.21
4-6 1.10
7-14 1.00
15-18 0.88
18+ 0.83
Például egy 19 éves 75 kg tömegű ember napi fehérjeszükséglete 0.83 * 75, vagyis 62.25 g/nap.

Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző