A K vitaminok

A K-vitaminnak két formáját ismerjük, a K1- és K2-vitamint, melyek közül a kutatók úgy gondolják, hogy az utóbbinak van nagyobb szerepe szervezetünk egészséges működéséhez. Ugyan szervezetünkben megtalálható a K-vitamin, közel sem elegendő mennyiségben, így azt külső forrásból kell pótolnunk. Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy a bélbaktériumaink egyáltalán nem termelnek annyi K1- és K2-vitamint, amennyire szükségünk lenne, ráadásul a szükséges vitaminok és ásványi anyagok sem szívódnak fel megfelelően minden esetben.

A véralvadás és a K-vitamin

A véralvadás folyamatában több olyan véralvadási faktor is részt vesz, melyekhez K-vitaminra van szükség, ezek a K-vitamin-függő fehérjék. K-vitamin hiányában a véralvadás folyamata zavart szenved.

A csontanyagcsere és a K-vitamin

Hiába a sok kalcium és a D-vitamin, ha az nem képes beépülni a csontjainkba. Ha csak lerakódik, akár a lágy-szövetek elmeszesedését is okozhatja, a csontszövetben pedig kalciumhiány, majd csontritkulás alakulhat ki. A csontritkulás egyik öregkori következménye, a meggyengült, elvékonyodott combnyak törése. Gyerekkorban a K-vitamin a megfelelő csontállomány kialakulásához elengedhetetlen.

Mely élethelyzetekben fontos a K-2 vitamin pótlása?

• Ha életvitelünkből adódóan vagy örökletesen hajlamunk van a szív-és érrendszeri betegségekre. K2-vitamin szedésével nemcsak megakadályozható az érelmeszesedés, hanem vissza is fordítható.
hirdetes
• Ha fontos számunkra, hogy megelőzzük az időskori csontritkulást. Ekkor nem elegendő csupán a kalciumpótlás, sőt önmagában még káros is lehet.
• Ha valamilyen okból (pl: daganatos megbetegedés) megemelkedett a D-vitamin bevitelünk.
• Ha valamilyen bélbetegségben vagy felszívódási zavarban szenvedünk vagy nem megfelelő a bélflóránk egészsége.
• Ha a kelleténél hajlamosabbak vagyunk a fogszuvasodásra, akkor D-vitaminnal együtt ajánlott szedni.
• Ha májelégtelenségben szenvedünk (szigorú orvosi felügyelettel szedjük). A K-vitamin elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját.
• K1-vitamint adnak az újszülött kori vérzékenység megelőzésére, hathónapos korig az anyatejjel táplált csecsemőknek.

Mikor ellenjavallt a K-vitamin szedése?

• A véralvadási zavarokban szenvedőknek és a véralvadásgátló (vérhígító) gyógyszereket szedőknek nem ajánlott, mert egyes vérhígító gyógyszerek K-vitamin antagonisták. Hatóanyagaik gátolják a K-vitamin szerepét a véralvadásban.
• Az E-vitaminnal együtt csak úgy szedhető, ha az E- és a K-vitamin bevétele között legalább 2-3 óra telik el, mert az E-vitaminnak enyhe véralvadásgátló, míg a K-vitaminnak véralvadást segítő hatása van.
• Várandós kismamák a terhesség utolsó heteiben ne fogyasszák.

Túladagolható-e a K2-vitamin?

Nehéz túladagolni, mert fehérjékhez kötődik, melyek megakadályozzák, illetve korlátozzák a K2-vitamin hasznosulását.

Miben van K-vitamin?

K1-vitamint nyerhető:

• A zöld növényekből (főként a sötétzöld levelűekből) vehetünk magunkhoz.
• Magas K1-vitamin tartalma van a káposztaféléknek, a mángoldnak, a spenótnak és a salátaféléknek.
• Az állati eredetű ételek közül a tejtermékeknek és a májnak van említhető mennyiségben K1-vitamin tartalma. A K1-vitamin biológiailag kevésbé aktív, mint a K2-vitamin.

K2-vitamin megtalálható:

• A bakteriális erjesztéssel készült ételekben találunk, pl: savanyú káposzta, érlelt kéksajtok, kefír, túró.
• Egy japán ősi szójaétel, a natto igen magas K2-vitaminban (100 gramm natto-ban 1000 mg). Ez a kissé gusztustalan, nyúlós nyálkás erjesztett szójabab a japán gasztronómiában igen kedvelt, európai szemmel kicsit bizarr, de a bátrabbak próbálkozhatnak vele.
• Kisebb mennyiségben a tojássárgája és a vaj (a jó minőségű, bio / házi vajakban a legmagasabb) is tartalmaz K2-vitamint. Továbbá a tonhal, a makréla és a szardínia fogyasztók is elegendő K2-t visznek be a szervezetükbe.