A mediterrán diéta segítségével könnyen, szenvedés nélkül, finom falatokkal szabadulhat meg a fölösleges kilóktól, mégpedig egyszer s mindenkorra. Ugye ez csak álomnak tűnik? A mediterrán étrend nem egy egyszerű fogyókúra, mely rövidebb vagy hosszabb ideig tart, hanem egy új, mégpedig kellemes életforma. Családjának is tetszeni fog, gyermekeinél pedig egy életre szólóan lefektetheti az egészséges étkezés alapjait.
Mi kell a diétához? Naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, ezen kívül gabonaféleség (lehetőleg teljes kiőrlésű), dió, rizs, főtt tészta durumbúzából, tengeri hal, vörösbor, olívaolaj. Kisebb mennyiségben fogyaszthatók sovány tejtermékek, szárnyasok. Az étrend olyan, mint egy fogyókúra, ám nagyon finom és változatos falatokat kínál.
BIZONYÍTOTT:
A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Egy washingtoni vizsgálat során 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek.
Az eredmények igen meglepők voltak: a zsírszegény és a mediterrán diéta követői 83%-a élték túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A mediterrán diéta a cukorbetegség ellen is véd?
A Navarrai Egyetem kutatói Észak-Spanyolországban 13 753 nem cukorbeteg egyént vontak be vizsgálatukba, átlagosan 4 és fél éven át részletesen követték egészségügyi és táplálkozási szokásaikat. Az utánkövetési periódus végére 103 személynél diagnosztizáltak kettes típusú cukorbetegséget. A betegek közt jelentős túlsúlyban voltak a nem mediterrán diéta követői.
A mediterrán diéta legszigorúbb híveinek relatív kockázata 83 százalékkal alacsonyabb volt a diabéteszre. Meglepő módon éppen ebben a csoportban találták a legtöbb rizikófaktort a betegségre; a mediterrán diéta követői idősebbek voltak, többször fordult elő a családjukban cukorbetegség, gyakoribb volt körükben az ülő életmód és a korábbi dohányzás. A diéta azonban, úgy tűnik, megvédte őket – állítják a szerzők.
A kettes típusú cukorbetegség mára már járványos méreteket öltött mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. A szakértők ezért a cukor- és zsírdúsabb étrendre való áttérést, valamint az ülő életmódot okolják. A cukorbetegség ritkább formája, az egyes típusú, a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeinek maradandó károsodása következtében alakul ki, és rendszerint már fiatalabb korban megjelenik.
Spanyolország és Olaszország arra kéri az UNESCO-t, hogy a mediterrán diéta az Eszmei Kulturális Örökségek listájára kerüljön.
Szerző: Nagy Sándor - Személyi Edző