De vajon hogyan kapcsolódik össze a sport és a táplálkozásunk a depresszió, és egyéb idegrendszeri működési zavarok kialakulásával? Aki aktívan sportol, az pontosan tudja, hogy milyen fantasztikus és örömteli érzés, egyfajta felszabadultság tölti el az embert egy-egy jó edzés közben, vagy után, tényleg úgy érezzük magunkat, mintha kicseréltek volna, vagy legalábbis mintha valaki feltöltötte volna a bennünk lévő akkumulátort. Rendszeres sporttal nemcsak a vérkeringésünket javítjuk, és kalóriát égetünk, szervezetünk aktív aerob mozgás – pl. futás – végzése közben ópiumhoz hasonló anyagokat, például SZEROTONINT is termel.

Tudósok szerint pedig ez az anyag felelős a boldogságérzetünkért! A depresszióra hajlamos embereknél azt tapasztalták, hogy a SZEROTONIN és a DOPAMIN nevű vegyületek koncentrációja, vagy az azokat érzékelő sejtek száma kifejezetten alacsony.

Vagyis ha eddig esetleg ezt még nem tudtuk volna, most már azzal is tisztában vagyunk, hogy a sport biológiai szinten is szoros összefüggésben áll a különböző lelki bajok „orvoslásával”, de mi a helyzet a táplálkozással?

A nyugati étrend nem csak a daganatos, a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, és pl. a cukorbetegséggel áll kapcsolatban, hanem GYULLADÁSFOKOZÓ HATÁSA MIATT összefüggésbe hozható a rossz kedélyállapottal, motiválatlansággal, és szélsőséges esetben a depresszióval is, ugyanis különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a depresszió vagy a szorongás kialakulásában szerepet játszhatnak a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok is ‼ Táplálkozás szempontjából elsősorban a gyorsan felszívódó szénhidrátok, a telített zsírok, cukrok, az Omega-6 túlsúly, valamint az Omega-3 hiány áll mindennek a hátterében.!

Orvosok, kutatók elemzései arra mutatnak rá, hogy azoknál, akik helytelenül táplálkoznak, sokkal magasabb a gyulladásfaktorok száma, mint akik elsősorban zöldséget, gyümölcsöt, halat, húsokat fogyasztanak. Ráadásul a különböző zöldségek és gyümölcsök gátolják a gyulladások kialakulását. Ugye azt tudjuk, hogy a boldogtalan, kedvtelen emberek gyakran esznek csupán pótcselekvésként, vagy gyors örömforrás céljából, – és nyilván nem karalábét ropogtatnak a rosszabb napokon, – de a vigaszként, „segítségként” bevitt táplálékok csak gerjesztik ezt a káros folyamatot, egyrészt azért, mert az újabb hízás még rosszabb hangulathoz vezet, másrészt pedig az elfogyasztott élelmiszerek gyulladásfokozó hatása nagy eséllyel hozzájárul ahhoz, hogy az illető depressziós, és levert maradjon.

 

Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző