A kínai orvoslás elméletrendszere meglehetősen abszurdnak hathat a nyugati világ orvosai számára. Sajátos ismeretrendszert alakítottak ki, több ezer éven keresztül csiszolva ezt a tudást. A hagyományos kínai orvoslás értelmében két kategóriába sorolják a gyógymódokat, illetve a megbetegedéseket. Ettől függően alkalmazzák a gyógyszeres és ételterápiákat, valamint az akupunktúrát, moxibuszciót, illetve a köpölyözést.

A kínai orvoslás középpontjában nem az élet hosszabbá tétele áll, hanem az egészség minél tovább tartó megőrzése, így tehát felejtsük el azokat az elméleteket, melyek szerint a kínaiak közül néhányan a gyógyterápiáik miatt élhetnek olyan sokáig. Elsődleges különbség a nyugati orvoslással szemben, hogy a kínai nem választja el az ember egyes területeit egymástól. Az egész embert veszi figyelembe, amikor gyógyításról van szó, tehát egy orvos több területhez is ért. Ebbe az egészbe beletartozik a szellem, vagyis a lélek is.

Úgy tartják, hogy csupán a testi-lelki egyensúllyal tartható fenn az egészség, tehát a kettőt elválasztani egy megbetegedés esetén, nem lehet. Éppen ezért, amikor diagnózist állítanak fel, négy lépcsős módszert alkalmaznak: megtekintés, meghallgatás - kérdezés, szaglás, tapintás. Teljeskörű vizsgálatnak vetik alá a pácienst, mielőtt a kezelésről döntenének.

Akupunktúra

Az egyik legismertebb kezelés, mely során vékony tűket helyeznek el a testfelszín bizonyos pontjain. (Elméletileg, ha megfelelő ember végzi, nem is lehet érezni.) Ezen pontok ingerlésével befolyásolni lehet a különböző élettani folyamatokat. Nem csupán az embereknél, az állatok esetében is alkalmazható módszer. Segítségével csillapíthatóak bizonyos fájdalmak, erősíthető az immunrendszer, szabályozható a vérkeringés sőt, a leszokásban is segít, továbbá az alvászavar és a depresszió bizonyos fajtáira is jó hatással van.

Moxibuszció

Az eljárás során egy moxaüröm nevű gyógynövény rudat gyújtanak meg, mellyel az adott testfelszínt hővel ingerlik. Fájdalomcsillapításra és keringésjavításra használják. A moxaüröm egyébként belsőleg is fogyasztható. Erre a célra elsősorban azért kiváló, mert jól kiszárítva egyenletes hővel és lassan ég. A moxázásnak más elterjedt változata is van, például Európában úgynevezett moxapálcát használnak, ami közel ugyanúgy működik.

Köpölyözés

A keleti és a nyugati gyógyászatban a köpölyözést igen eltérő módon használják. Míg Kínában egy összetett kúra részeként többször megismételve, addig nyugaton önmagában használják, általában csak egy-egy alkalommal. 

Üvegből vagy bambuszból készült vákuumpoharakat tesznek a kérdéses területre mindössze néhány percre. Ezzel Kínában az energiaáramlást, vagyis a csí áramlását befolyásolják elsősorban. Amerikában és Európában az izomfájdalmakra, lazításra, vérpezsdítésre, de légzési panaszokra is alkalmazzák.

Mindezt speciális „csészékkel” végzik. Felmelegítik a levegőt az edényben, így az kitágul és kiáramlik a csészéből. Miközben lehűl a csésze és a benn maradt levegő, vákuum alakul ki, ily módon a csésze szívóhatást fog gyakorolni a bőrre, a véredényekre és a vérre.

Tornagyakorlatok

Kínában köztudottan sokféle mozgásforma létezik, ezek többnyire a harcművészethez tartoznak, de előszeretettel alkalmazzák a testi-lelki harmónia megőrzésére is. Egyik ilyen mozgásformájuk a tai-ji, vagy tajcsicsuan, mely kifinomult mozdulataival a teljes testet átmozgatja, emellett jó hatással van a lélekre is. A mozdulatokhoz elengedhetetlen a laza izomzat és a megfelelő testtartás, éppen ezért jó hatást gyakorol az élettani funkciókra, a vérkeringésre és a lelki béke megtartására.

A legtöbb iskolában is bevett gyakorlat, mellyel a napot indítják. Harci eszközként is kezelik, hiszen a mozdulatok benne vannak a többi önvédelmi koreográfiában is. A testi és lelki hatásai mellett a tai-ji egy úgynevezett szellemi út is. A taoista tanítások, és a mozgás közben végzett meditáció által az ember fejlődését tűzi ki céljául.