Az élelmiszerfüggők esetében az ízek élvezete, az éhség és a telítettség érzése semmilyen szerepet nem játszik az ilyen kiadós étkezésekben. Nem tudják kontrollálni az étkezést, amit gyakran csak akkor hagynak abba, ha rosszul érzik magukat vagy megfájdul a hasuk.

Feltehetően több biológiai, szociális és pszichés hatás szerepet játszik a betegség kialakulásában. A túlsúlyos gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek később élelmiszerfüggők. A függőség kialakulásának talaja lehet az is, ha valaki negatívan értékeli saját testét.

Az élelmiszerfüggőkre jellemző, hogy egy-egy étkezési roham alkalmával ugyanannyi idő alatt, amíg mások vagy más alkalommal ők maguk normális mennyiségű élelmiszert fogyasztanának el, sokkal nagyobb mennyiségű ételt vesznek magukhoz, azaz habzsolnak. Jellemző a gyors és mértéktelen evés, a gyakran hányingerig folytatott habzsolást nem előzi meg éhségérzet.

Az első és legfontosabb lépés, hogy a páciens felismerje, hogy beteg, és elfogadja az orvosi terápiás segítséget. Ha a páciens felismeri, milyen érzések és szituációk váltják ki belőle az evéskényszert, könnyebben kordában tarthatja azt. Néha súlyos depresszió vagy bizonyos félelmek állnak a háttérben. De a düh és az unalom is kiválthatja az evésrohamokat. A háttérben állhat önbizalomhiány vagy a szociális kapcsolatoktól való félelem is, aminek leküzdésében szintén sokat segíthet a pszichoterápia.

Fontos, hogy a páciens megtanuljon kiegyensúlyozottan, egészségesen és rendszeresen étkezni, ami nagyon gyors és látványos megoldást hoz a súlyproblémákra. A betegség lefolyása gyakran több fázisban történik. Sok élelmiszerfüggő hetekig normális étkezést folytat, és később visszatérhetnek az étkezési rohamok. Saját erőből, a megfelelő és szakszerű kezelés nélkül csak nagyon kevesen tudják végérvényesen leküzdeni a függőséget.

Suba Krisztina – Személy Edző