Egy amerikai kutatócsoport vizsgálatainak eredménye szerint már csekély mértékű folsav-, B1-, B2-, B6-vitaminhiány is korlátozza az intenzíven sportolók teljesítő- és koncentrálóképességét, valamint az immunvédelem megfelelő működését.
A B-vitaminok főleg a nagy megerőltetéssel járó sportot űzők számára fontosak, mivel az energiatermelésben és a sejtek megújulásában van szerepük. B-vitaminok első sorban a húsban, a tejes kiőrlésű gabonában fordulnak elő.
A szigorú súlycsökkentő diéta vagy a vegetáriánus táplálkozás hiánybetegségek kialakulásához vezethet. A szakértők vitaminhiány esetén vitaminkészítmények szedését ajánlják.
A legfontosabb antioxidánsok, a C- és E-vitamin, valamint a béta-karotint, ami az A-vitamin előanyaga, illetve a cink és a szelén. A szabadgyökök nagy reakcióképességű, agresszív anyagok, melyeket az antioxidánsok megkötnek a szervezetben, ezáltal védik sejtjeinket. Ebből kifolyólag rákmegelőző hatásuk van, valamint sok más betegség kialakulásának megelőzésében is hatékonyan részt vesznek. Emellett immunrendszerünket is erősítik.
Különösen a megerőltető sportot űző embereknél nagy az A-, C-, E-, és B-vitaminok, valamint a magnézium-, kalcium-, vas- és cinkhiány veszélye a nagyfokú igénybevétel miatt. A sportolás hatással van a 2-es típusú diabéteszben szenvedők inzulinrezisztenciájára. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy a szervezet által termelt inzulin nem hasznosul megfelelően, emiatt emelkedik a vércukorszint. A sport javítja az inzulin hatékonyságát, a szövetek inzulinérzékenységét. A mozgás ezen jótékony hatását a C- és E-vitamin gátolja.
A sport segíti a szabadgyökök káros hatásaival szembeni védekezést. A szabadgyökök az emberi anyagcsere során képződnek, és számos betegség kialakulásában részt vesznek, így pl. szerepük van az érelmeszesedés vagy a rák kialakulásában is. A C-és E-vitamin közvetlen sportolás utáni bevétele megakadályozza a sport szabadgyök ellenes hatását.