Testünk alakját alapvetően három tényező határozza meg: a zsír, a csontok és az izmok. A mai kor elvárásainak megfelelő, leginkább csinosnak tartott testfelépítésért pedig elsősorban az izmok felelnek. Ha úgy véljük, hogy túl sok rajtunk a zsírpárna, elsősorban akkor is az izomzatunkra kell koncentrálni, azon kell javítani. A magyarázat egyszerű: minél jelentősebb az izomtömegünk, annál gyorsabb lesz az anyagcserénk is, így naponta több kalóriát tudunk elégetni. Vagyis érdemi izomzattal könnyebben szabadulunk meg a felesleges zsírrétegtől is. Ám ezen a ponton felmerül a kérdés: hogyan is kezdjünk hozzá izmaink újraformálásához?

A szakértők szerint leginkább súlyzós edzéssel érhetjük el a leglátványosabb fejlődést a lehető legrövidebb idő alatt. A súlyzós edzéshez képest még az aerobic sem mozgatja át olyan intenzíven, egyesével és közvetlenül az izmokat. Arról nem is beszélve, ha nincs konditerem vagy más edzőterem a környéken, akkor elég csak beszereznünk pár kisebb-nagyobb kézi súlyzót, és már indulhat is a nappaliban az alakformálás, amikor épp időnk engedi. Mindez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy ne járjunk konditerembe, ha lehetőségünk van rá. Sőt, más, hozzánk közelebb álló mozgásforma is lehet hatékony alakformáló, egészséges és egyben eredményes is.

Ezen belül figyeljünk arra, hogy ne pusztán a biztonságra játsszunk. Miután ráálltunk egy programra, merjünk változtatni, ne ugyanazt az edzéstervet kövessük éveken át. Leginkább két-háromhavonta változtassunk a menetrenden. Ugyanakkor haladóként minden edzésen más és más módszereket, illetve gyakorlatokat használhatunk. A lényeg, hogy az edzésünk intenzitása valamivel meghaladja a képességeinket, kimozdítson a komfortzónából, mert izzadás, küzdelem és kihívás hiányában az edzés nem sokat ér. Bármilyen mozgásformát is választunk, ne várjuk se csodát, se gyors eredményeket. A lehetetlen elvárások abból a szempontból is veszélyeztetik az egészséget és a testi épségünket, hogy könnyen túledzéshez és sérüléshez vezethetnek.

Miért „hízik”, aki éhezik?

Nem nehéz belátni, aki jelentősebb súlyfelesleggel vág bele az életmódváltásba, az arányaiban jóval nagyobb lépésekben haladhat majd, mint aki mindössze néhány kiló plusztól szeretne megválni. Az alakformálás és a fogyás akkor lesz egészséges, ha a heti fél-egy kilogramm mínuszt tűzzük ki célul magunk elé. Aranyszabály, hogy ezt semmiképp ne az intenzív edzés és koplalás vagy egyenesen éhezés kombinációval próbáljuk megvalósítani. Ha például korgó gyomorral, az éhségtől szédülve napi egy-két óra intenzív kardió edzést végzünk – már amennyiben képesek vagyunk rá ilyen állapotban –, a zsír nemhogy nem olvad le rólunk, de az anyagcserénk is lassul, sőt az izmainkat is leépítjük.

Tény, hogy az alakformálásnak és a fogyásnak elengedhetetlen feltétele az eddiginél alacsonyabb kalóriabevitel, ám itt jön a látszólagos ellentmondás: ha túl kevés kalóriát juttatunk a szervezetünkbe, azzal pont a várt hatás ellenkezőjét váltjuk ki. A túlzásba vitt sportolás és túl kevés étkezés esetén lelassul az anyagcsere, de akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a testünk átkapcsol hibernációs, extra tároló üzemmódba. Miközben ilyenkor az a veszély is fennáll, hogy némi koplalás után nem bírjuk tovább, és olyan falásrohamok jönnek ránk, melyek során „kompenzálásképp” hirtelen magunkba tömjük a szervezetünk számára szükséges kalóriamennyiség többszörösét.

Ezért a koplalás és az állandó rögeszmés kalóriaszámolgatás helyett inkább valamivel együnk kevesebbet, miközben próbáljunk meg minél magasabb minőségű táplálékot fogyasztani. Érdemes lehet napi négy-öt-hat alkalommal kisebb adagokat fogyasztani, mellé pedig igyunk meg napi két-három liter folyadékot, lehetőleg víz formájában. A cukros üdítőitalokat és a gyümölcsleveket nyugodtan elfelejthetjük, akárcsak a túl sok sót vagy tartósítószert tartalmazó ételeket, mert ezek hatására a kelleténél jóval több vizet tart vissza a szervezet. Azt már nem is említve, hogy nem pusztán puffadtabbaknak és nehezebbnek érezzük magunkat ezektől, de a mérleg is többet mutat majd.

Forrás: HVG.hu