Ha belegondolunk, egyáltalán nem meglepő, hogy sokan plusz kilókat szednek fel a karantén során. Az emberek jóval több időt kénytelenek otthon tölteni, mint korábban bármikor, és az interneten is népszerűbbé váltak a különböző komfortételek receptjei. A stresszes időszakban továbbá jól esik néhány falat finom sütemény, vagy akár egy üveg sör is. Azonban ahogy telnek a hónapok, az emberek kezdik észrevenni magukon, hogy az otthonlét testükön is látható, érezhető nyomokat hagy.
A legtöbben enyhe vagy mérsékelt súlygyarapodást tapasztalnak, habár vannak olyanok is, akiknek épp ebben az időszakban sikerült megszabadulniuk néhány kilótól. Sokkal könnyebb azonban hízni, ha az ember folyton otthon van, alig mozog, és akkor és azt eszik, amit csak akar.
Mindehhez hozzá kell vennünk azt is, hogy súlyosan korlátozva lettek a szabadtéri sportok, és az edzőtermeket is bezárták, így sokak estek ki az edzési rutinjukból, saját testsúlyuk, egészségük kárára. Sokan az orvoshoz sem jutnak el rendszeres vizsgálataikra, hiszen az egyébként is hosszú várakozási listákat gyakran a COVID-19 miatt is be kell fagyasztani.
Miért hízunk a járvány alatt?
Köztudott, hogy a stressz csupán egy az elhízás megannyi tényezője közül, és ha valamiből, akkor stresszből nem volt hiány a 2020-as év során. A stressz nem csak közvetlenül hat a testre, hanem közvetetten is, hiszen hatására hajlamosak vagyunk olyan élelmiszerekhez nyúlni, amelyek finomak ugyan, de nem épp egészségesek.
A „küzdj vagy menekülj” szindrómának az anyagcserére is hatása van. Ha az ember stresszes, akkor a szervezet természetesen megérzi ezt, és nem hajlandó megszabadulni a kalóriáktól, hátha szükséged lesz az energiára egy vészhelyzetben (küzdelemre vagy menekülésre).
A gyulladás szintén közrejátszik, azonban egyelőre nem tisztázott, hogy a gyulladás vezet-e a súlygyarapodáshoz, vagy fordítva – nem kizárt, hogy ez oda-vissza érvényes.
Kockázati tényező-e az elhízás a koronavírussal fertőzöttek számára?
Az elhízást már csak azért is ajánlatos megelőzni, vagy visszafordítani, mert a jelek arra utalnak, hogy a koronavírus súlyosabb szövődményekhez vezethet az elhízott szervezetekben. Nem a COVID-19 az első vírus, ami fokozott veszélyt jelent az elhízottakra, ugyanis a H1N1-es sertésinfluenza és a SARS koronavírus is komoly problémákat okozott számukra. A COVID-19 rohamos terjedése miatt egyre több bizonyíték kerül az orvosok elé, ami alátámasztja ezt az állítást.
A CDC (az amerikai Járványügyi Központ) szerint a súlyos elhízás fokozza az akut légúti distressz szindróma (ARDS) kialakulásának kockázatát, ami a COVID-19 súlyosabb szövődményeinek egyike. A súlyos elhízásban szenvedők továbbá hajlamosabbak a cukorbetegségre és más krónikus problémákra, amelyek tovább súlyosbíthatják a COVID-19 lezajlását.
Fontos kérdést vet fel az is, hogy amikor végre elkészül az első új koronavírus elleni vakcina, az mennyire lesz hatásos az elhízottak számára. A hagyományos influenza elleni oltásokról bebizonyosodott, hogy nem mindig válnak be az elvárásoknak megfelelően azoknál, akik túlsúlyban szenvednek. Ezt jó eséllyel a gyulladásoknak, illetve annak tudhatjuk be, hogy az elhízott szervezetek immunválasza megváltozik.