Az emésztőszerveknek köszönhetően a táplálékunk átalakul életenergiává: ez a folyamat azonban nem mindenkinél zökkenőmentes, sokan szenvednek krónikus szorulástól, másoknak rendkívül érzékeny a gyomra, és minden évben nő az újonnan vastagbéldaganattal diagnosztizált betegek száma.
Mikor egészséges a bélflóránk?
Mindenkinek 100 billió baktérium él a beleiben – ezt hívjuk bélflórának. Ha jól megemésztjük a táplálékunkat, akkor egészséges marad a bél¬flóra. Ellenkező esetben viszont elszaporodnak a belekben azok a kórokozók, amelyek károsítják a szervezetet.
Az egészséges bélflóra biztos jele, ha a széklet kevésbé „szagos”, és ritkán fúvódunk fel. Ha azonban rendszeresen előfordul, hogy hasmenésünk van, gyakran felpuffadunk, szorulástól szenvedünk, akkor ezek a jelek arra utalnak, hogy valami nem stimmel az emésztésünk körül.
Mi történik akkor, ha az emésztőszerv-rendszerünk nem működik megfelelően?
A beleknek az a feladatuk, hogy a szervezetünket fontos tápanyagokhoz juttassák, és kiválasszák a káros anyagokat az ételekből. Ha a belek rosszul dolgoznak, akkor káros anyagok termelődnek, és lelassul az emésztésünk. Emiatt a mérgező anyagok nem távoznak, károsítják a májat, a véredényeket, a bőrt, rá¬adásul a közérzetünk is rossz lesz tőle. Érdemes tudni, hogy hátfájást, depressziót, szív- és érrendszeri megbetegedéseket és migrént is okozhat, ha valami probléma van az emésztésünkkel.
Ezek károsíthatják:
1. Egyoldalú táplálkozás, például kevés ballasztanyag, sok zsír.
2. Túlsúly – mintegy harmadával növeli a vastagbéldaganat kockázatát
4. Gyógyszerek, például az anti¬biotikum túl gyakori szedés esetén elpusztíthatja a hasznos bélbaktériumokat.
5. Egészségtelen életmód, mozgáshiány, alváshiány, stressz. A belekben ugyanis 100 millió idegsejt található, általuk kommunikál az emésztőrendszer az aggyal. Ez a magyarázat arra is, hogy miért okoz a vizsgadrukk hasmenést, a környezetváltoztatás szorulást vagy a félelem gyomorfájást.
A legfontosabb az alapos rágás! Minél kevesebbet rágunk, annál nagyobb darabok kerülnek a gyomrunkba, és annál több időre van szüksége, hogy péppé alakítsa. Egy rosszul megrágott húsdarabnál ez akár 8-10 óra is lehet! Mi azonban 3-4 óra elteltével újra eszünk, a gyomrunk elfárad, és túl darabosan adja tovább a pépet a beleknek.
Emellett fejezzük be mindig az evést, ha már úgy érezzük, hogy egy kicsit is jóllaktunk. Ha nem eszünk kipukkadásig, akkor nem terheljük túl az emésztőrendszerünket. Arra is figyeljünk, hogy csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk, lehetőleg ne nassoljunk. Érdemes legalább 3 órával lefekvés előtt vacsoráznunk: így nem okoz a megemésztetlen táplálék alvászavarokat.
Általános szabály: minél fáradtabbak és stresszesebbek vagyunk, annál kevesebbet együnk. A beleink ugyanis ugyanolyan fáradtak, és nehezen tudnak emészteni. Ne igyunk hideg vagy szénsavas italt evés közben: jobb, ha előtte vagy utána iszunk.Iktassunk be böjtöt, vagyis olyan időszakokat, amikor lemondunk az alkoholról vagy a húsról. Ezzel is kímélhetjük a gyomrot és a beleket. De totális böjtöt kizárólag orvosi felügyelettel tartsunk!
Így működik az emésztés:
Az emésztés a szájban kezdődik – a rágással! Az étel lecsúszik a nyelőcsőbe és a gyomorba. Itt elpusztítja a sósav a baktériumokat, és pépet készít a táplálékból.
A pép továbbkerül a patkóbélbe, ahol az epeváladék és különféle enzimek szétválasztják fehérjévé, zsírrá és szénhidráttá. Innen a vékonybélbe jut, amely körülbelül 6 méter hosszú. A vékonybél falán keresztül kerülnek a tápanyagok a vérbe.
A maradék (például a ballasztanyagok) tovább vándorol a vastagbélbe, felszívódnak belőle az ásványi anyagok és a víz, a többi pedig székletté alakul. Az egész folyamat mintegy 18 órán át tart.
Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző