Miért van rossz hírneve a kenyérnek?

A kenyeret már az ókori egyiptomiak is ismerték, és évszázadokig étrendjük elsődleges kalóriaforrását képezte. Jóval később, az iparosodás korában sokkal elterjedtebbé vált, mint korábban valaha, hiszen ekkortól gyárthatták nagyüzemi mennyiségekben.

A kenyér a 70-es, 80-as, és 90-es években „virágzott” igazán, amikor elterjedt, hogy az alacsony zsírtartalmú étrend az egészség és a súlycsökkentés alapfeltétele. Az ezredforduló után aztán megjelent egy új trónbitorló, méghozzá az Atkins (alacsony szénhidráttartalmú) és a gluténmentes étrendek kombinációja formájában, amik meglehetősen gyorsan terjedni kezdtek. Mivel a kenyérben szénhidrát és glutén is található, mindkét étrend elvetette a fogyasztását, és ekkor tett szert ez a közkedvelt étel mai napig tartó, és teljesen jogtalan negatív hírnevére.

Íme néhány tápérték-adat egy-egy szelet kenyérről (fehér/teljes kiőrlésű):

• Kalóriák: 70/70
• Zsír: 1g/1g
• Szénhidrátok: 15g/14g
• Rostok: 0g/2g
• Cukor: 3g/2g
• Fehérje: 2g/3g

Mivel a fehér kenyerek több feldolgozáson esnek át, így több cukrot és kevesebb rostot tartalmaznak.

A szervezetnek szüksége van a szénhidrátokra

Habár egyre több diéta igyekszik kevesebb szénhidrát fogyasztására sarkallni az egészségtudatos embereket, a kenyerekben található szénhidrátok valójában nélkülözhetetlen tápanyagok a szervezet számára, és fontos forrásai az energiának is. Az agynak például napi 130g szénhidrátra van szüksége, hogy megfelelően működjön – és ez csak egyetlen szervünk.

Tény, hogy sokak étrendje tartalmaz túl sok feldolgozott, finomított szénhidrátot, és nem elegendő vitamint, illetve ásványi anyagot, de ez nem jelenti azt, hogy minden szénhidrátot (például a kenyérben találhatókat) kerülni kell. Sokkal fontosabb inkább megtanulni, hogy melyek a táplálóbb fajták!