Többnyire alapállásból csak főzelék formájában gondolunk a spenótra, pedig a felhasználhatósága ennél jóval sokoldalúbb, és mint minden zöldség, ízeit és áldásos hatásait frissen élvezhetjük a leginkább. Vagyis mostanság.

Spenóttörténelem

A spenótot több névvel is illetik, de a perzsafű elnevezés máris elárulja származását. Már a 9. század elején termesztették, de Európában csak a 11. században vált ismertté. Több magas rangú uralkodónak is a kedvenc eledele közé tartozott. Ha az étlapon első olvasatra a ,,la Florentine” megnevezés felett esnénk gondolkodóba, akkor érdemes tudni, hogy ez a firenzei származású Medici Katalinra utal, aki nagy rajongója volt a spenótleveleknek. Hazánk területén csak a 16. századtól fogyasztják, és mi tagadás, azóta is eléggé hullámzó volt a népszerűsége. Bár úgy tűnik, napjainkban kezdi elfoglalni az őt megillető helyet. A főzeléken túl sokféle étel készíthető belőle, amelyek már fel-feltűnnek a bisztrók, vendéglők étlapján.

Kis levélben nagy erő

A spenót kiugróan magas tápértékkel és vitamin- illetve rosttartalommal bír, ezen felül még nagyon sok antioxidánst is tartalmaz. Kiugró a K-vitamin tartalma, jócskán tartalmaz B- és E-vitamint is. Magas rosttartalma serkenti az emésztést, jó hatással van a gyomorra, kiegyensúlyozza a vércukorszintet és a vérnyomást, nyugtatólag hat az idegekre, jótékony hatással van a szív- és keringési rendszerre, a májra.

Szomorú hír viszont, hogy nem tartalmaz olyan nagymértékben vasat, mint azt sokszor hallottuk, és nem lesznek tőle olyan muszklijaink, mint Popeye-nek – de ettől még sok más okból kifolyólag érdemes fogyasztani. A jó hír, hogy rendkívül alacsony a kalóriatartalma, így fogyókúra estén is korlátlanul fogyaszthatjuk.

A konyhában

Hacsak nem bébispenótot (ez leginkább salátának javallott) használunk, akkor távolítsuk el a levél szárát, mert attól az étel keserű lehet. Ha hőkezeljük a spenótot, akkor elveszíti szép, élénkzöld színét. Ezt megakadályozhatjuk, ha a főzővízhez egy teáskanál szódabikarbónát adunk. Azt viszont már nem tudjuk megakadályozni, hogy térfogata főzéskor a felére essen össze, tehát így kell vele számolni.

A friss spenótlevelet max. 2–3 napig tároljuk hűtőben, utána megfonnyad. A spenótot, ha mélyhűteni szeretnénk, akkor előtte pároljuk meg – így lefagyasztva konyhakész, pillanatok alatt elkészíthető alapanyagot kapunk. A spenót mindenféle tésztaételhez illik, túróval, juhtúróval, sajttal egyaránt. Tölthetünk vele leveles tésztát, sós palacsintát, kerülhet húsokba is töltelékeként, és köretként is kiváló. A spenót ízéhez nagyon jól harmonizál a bazsalikom, a bors, a szerecsendió, a fokhagyma és a koriander, de ha szétnézünk a világ receptjei között, egészen szokatlan párosításokkal is találkozhatunk, amit érdemes kipróbálni.

Forrás: HVG.hu