Dr. Csáky István szerint a szójafehérje, a hibás gén és a nagy terhelés szerencsétlen együtthatása okozza a tragédiákat.

Teljes a tanácstalanság és tehetetlenség a sorozatos sportolótragédiák után, s különösen feltűnő, hogy igen sok futballista van az áldozatok között. Doppingról meg drogozásról beszélnek, persze csak suttogva, s kegyeleti okokra hivatkoznak, ahelyett, hogy valaki nyíltan megmondaná egyszer, miért halt meg meccs közben, a tévénézők millióinak szeme láttára a kolumbiai Marc-Vivien Foé vagy a magyar Fehér Miklós, Dárdai Balázs, Zavadszky Gábor és Bánka Kristóf. Dr. Csáky István, az Állatorvos-tudományi Egyetem munkatársa egy januárban megjelent amerikai tanulmány nyomán mégis tudni véli, mi történik. A szója kutatója már régen felfigyelt arra, hogy kizárólag férfi „páciensei” vannak a titokzatos szívhalálnak, s a coloradói egyetem orvos kutatóinak kísérlete, amelyben génkezelt egerekkel modellezték az agyonhajszolt sportolókat, meggyőzte arról, hogy jó irányban keresgél.

A titok nyitja a női hormon lehet

„Mindenképpen feltűnő, hogy csaknem minden esetben nagy fizikai megterhelés, azaz edzés vagy meccs alatt, illetve közvetlenül utána következett be a tragédia – magyarázta dr. Csáky István. – Egy tíz évvel ezelőtti amerikai felmérés során százötvennyolc ilyen esetet vizsgáltak meg, amelyeknél a halál többnyire baseball és rögbi közben állt be, és előfordultak jégkorong-, atlétika- és úszásesetek is. Legtöbbször szívnagyobbodást találtak az elhunytaknál, ami, mondhatni, természetes, hiszen a szervezet a nagy terhelésre így reagál. És mivel a kutatók azt látták, hogy a férfiak sokkal veszélyeztetettebbek a hirtelen szívhalál szempontjából, mint a nők, keresni kezdték: mi védi meg a nőket? A női nemi hormonra gondoltak, ám kiderült, tévedtek.”

A szójakutató elmesélte, hogy a coloradóiak a kísérlet során egerek egy csoportját szójafehérjét tartalmazó takarmánnyal etették, míg a másik csoportot tejfehérjével. A vizsgálat egyik célja annak kiderítése volt, hogy a szójában lévő hormonok befolyásolják-e a szívnagyobbodás kialakulását, valamint az, hogy a szójában lévő, és a női nemi hormonhoz hasonló hatású hormonok, az úgynevezett fitoösztrogének, képesek-e a betegség kialakulását befolyásolni. Ha a női nemi hormonok védő hatásúak, akkor az ezekhez hasonló fitoösztrogéneknek is azoknak kell lenniük. Ám az eredmények éppen az ellenkezőjét mutatták. A szójás és a tejfehérjés hímek szívizomzatának szövettani vizsgálatánál is jelentős különbséget találtak, mégpedig a szójások kárára. Sokkal rosszabb volt a leletük, mint a tejfehérjéseké. A nőstényeknél viszont nem volt különbség.
A következő oldalon folytatom!