Nem mind allergia, ami annak látszik, mégis többen gondolják magukról, hogy ételallergiásak, mint ahányan valóban azok. A mentes étrendek korát éljük abban a hitben, hogy egészségesebbek leszünk vagy fogyunk. Csakhogy a mentes étrend – ha nem szakszerűen van összeállítva – kockázati tényező is lehet.
Az ételallergia egyre több ember életében központi kérdés, de nem mindegy, hogy belső meggyőződéstől vagy külső érvektől vezérelve kezdjük el a lomtalanítást az étkezési szokásainkban. A kettő között ugyanis gyakran nincs összefüggés: attól, hogy úgy gondoljuk, még egyáltalán nem biztos, hogy allergiásak vagyunk.
Egy friss kutatás szerint például majdnem kétszer annyi amerikai felnőtt gondolja magáról, hogy ételallergiás, mint ahányan valóban azok. Bár a vizsgálatot Amerikában végezték, a szakértők szerint hasonló lehet a helyzet más országokban is.
A kutatók negyvenezer felnőttet kérdeztek arról, hogy van-e táplálékallergiájuk, majd rákérdeztek arra is, hogy milyen tüneteket produkálnak, és hogy diagnosztizálták-e náluk a betegséget. Ezután a csapat felmérte, hogy a „bemondott” allergia (akár diagnosztizált, akár nem), mennyire meggyőzően tűnik valóban allergiának, tehát melyik résztvevőnél fordult elő súlyosabb tünet, például torokszorító érzés vagy hányás.
Ruchi Gupta, a kutatás társszerzője a Guardiannek elmondta: ha a résztvevők csak puffadásról, hasmenésről, vagy hasi fájdalomról számoltak be, akkor kivették őket a kalapból, hiszen az ő tüneteik laktózintoleranciát vagy valamilyen más táplálékintoleranciát jelenthettek.
Az eredmények alapján a legegyértelműbben a kagylóra allergiásak a kutatásban részt vevők (2,9 százalék), a listán a második és harmadik helyen pedig a tej- és a földimogyoró-allergia áll, amely a felnőttek 1,9, valamint 1,8 százalékát érinti.
Magyarországon átfogó epidemiológiai vizsgálat nagyon régen nem volt a témában, de az a felmérés, amelyet a magyar orvosok és dietetikusok elfogadnak, az amerikaihoz hasonló helyzetet mutat. Az Európai Allergológusok és Klinikai Immunológusok Társaságának néhány évvel ezelőtti kutatása szerint Európában száz felnőttből egy (tehát a lakosság 1-2 százaléka) számít orvosi értelemben allergiásnak, holott, ha megkérdezik őket, 20-40 százalék mondja magáról, hogy ételallergiás, vagy valamilyen mentes étrendet kell tartania, mert tünetei vannak bizonyos élelmiszerek fogyasztásától. A gyerekeknek 5-8 százaléka allergiás, náluk kicsit magasabb az arány.
„Azért van eltérés a két adat között, mert ha csecsemő-, illetve kisgyermekkorban alakul ki a táplálékallergia, az szigorú diéta tartásával elmúlhat, mert így óvodás, kisiskolás korban kialakulhat egy orális tolerancia. Mivel az Európai Unió országaiban ezeket az eredményeket lehet látni, itthon is hasonló adatokat feltételezünk” – mondja Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense.
Gyermekkorban egyébként a tehéntejfehérje-, a tojás-, a földimogyoró-allergia a leggyakoribb, felnőttkorban pedig sokszor a pollenallergiához társulva alakul ki úgynevezett keresztallergia. Az élethosszig tartó allergiákat főleg a földimogyoró, a halak, a tenger gyümölcsei okozzák.
Máshogy alakul ki, más a tünet is
„Az igazi táplálékallergia általában azonnali reakcióval jár: ha valaki megeszi például a földimogyorót, abban a pillanatban jelentkezik valamilyen tünet, de legkésőbb 24 órán belül biztosan. Egy allergiával összefüggésben lévő ekcéma esetlegesen később is jelentkezhet, de ott is maximum 48 órán belül felbukkannak a tünetek. A táplálékallergia kóros immunreakcióval jár, tehát az allergén szervezetbe jutása és a tünet megjelenése nagyjából egy időben történik” – fogalmaz Pálfi Erzsébet.
Nem lehet kategorizálni, hogy melyik a legveszélyesebb ételallergia: a földimogyoróhoz hasonlóan például a tejfehérje és a tojás is okozhat anafilaxiás sokkot. Ilyenkor fontos, hogy az allergiás közölje a környezetével a problémát, hiszen az azonnali cselekvés ilyenkor életmentő lehet. Azonnali tünet a gégeödéma, a hörgőszűkület és az asztmás roham, valamint a hirtelen feltűnő, akut urticaria (csalánkiütés) is.
A laktózérzékenység tüneteit egyre több ember véli felfedezni magán, ám ez sokkal inkább állapot, mint betegség, hiszen az intolerancia valójában olyan emésztési zavar, amelynek nincs köze az immunrendszerhez. „A laktózérzékenység esetében arról van szó, hogy az emésztőenzim aktivitása csökken vagy hiányzik, így a tejcukor bontatlanul halad tovább a vastagbélbe, ahol hidrogéngázzá bomlik le. Ez okozhat puffadást, hasi fájdalmakat, illetve hasmenést. Hogy kinél mennyire súlyos egy tünet, az a laktáz enzim aktivitásától is függ” – mondja Pálfi Erzsébet, és hozzáteszi: a tejcukrot világszerte az emberek zöme nem tudja emészteni, sőt a rasszok között is fellelhető különbség.
„Az afrikai, ázsiai országokból származó emberek 90 százaléka nem tudja a tejcukrot megemészteni, így nem érdemes ezt betegségnek hívni. Magyarországon a lakosság 14-40 százalékára tesszük a laktózérzékenyek számát. Az emésztési zavar lassan alakul ki, gyerekeknél még viszonylag ritka. Mindenképp összefügg az idősödéssel, a 40 feletti generációnál már egyre gyakrabban fordul elő, de elképzelhető, hogy másodlagosan alakul ki, tehát akár egy esetleges bélgyulladásra ráépülve.”
Felesleges tiltólisták
Minden kornak megvan a maga táplálkozási divatja, mostanában a gluténmentes étkezés az. Pálfi Erzsébet szerint nagyon sok olyan betegséget húznak rá a gluténra, amelyet egyáltalán nem is okoz. Az autoimmun eredetű lisztérzékenység, azaz a cöliákia a lakosság 1-2 százalékát, míg a nem-cöliákiás gluténérzékenység a lakosság 7-12 százalékát érintheti. Utóbbit – amellett, hogy kiváltó okai egyelőre nem egyértelműek –, a szokásos vizsgálati módszerekkel nem lehet kimutatni, pontos mechanizmusa sem ismert.
„Nagyon sokan indokolatlanul teszik tiltólistára ezeket az ételeket. Amerikában jól látható, és ez gyűrűzik be hazánkba is, hogy míg a gluténmentes, laktózmentes termékek fogyasztása a kimutatásokban drámaian emelkedik, a ténylegesen diagnosztizált betegek száma nem növekedett számottevően. Ha valaki tünet nélkül áll rá a mentes étkezésre, az a kisebbik rossz, de ha valóban fellép valamilyen probléma, és nem megy el az illető kivizsgáltatni magát, az már komoly következményekkel járhat.”
Érdemes különválasztani azt is, hogy valaki divatból, vagy lelki okok miatt kerüli a felsorolt ételeket. Az ételaverzió esetében a „beteg” érez magán valamilyen tünetet, ami nem bizonyítható. „Például megiszik egy pohár tejet, és az a tünet, hogy az azt követő hetedik napon mindig elkezd zsibbadni a nagylábujja. Ezt persze elhisszük, de nem bizonyítható, hogy van összefüggés vagy logikai kapcsolat a kettő között. De a beteg úgy érzi, ez a tejfehérje miatt van, és ezért tart egy mentes diétát” – számol be tapasztalatairól Pálfi Erzsébet.
Hiába hisszük azt, nem tudjuk magunkat diagnosztizálni
Az öndiagnózis azért is veszélyes, mert más, emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak allergiához, intoleranciához hasonló tüneteket, ráadásul súlyos kalciumhiány léphet fel például a tejtermékek önkényes elhagyása miatt. „Azt hisszük, hogy tudjuk magunkat diagnosztizálni az interneten, vagy a szóbeszédben megjelent információkat alapján, de ez nem igaz” – hangsúlyozza Pálfi Erzsébet, és rámutat: sokan gondolják, hogy a mentes étrendek egészségesebbek, vagy fogyni lehet velük.
Ezzel szemben az az igazság, hogy a mentes étrend (amennyiben nem szakszerűen van összeállítva) kockázati tényező is lehet. A tej elhagyása kalciumhiánnyal járhat, hiszen a tejnek, tejtermékeknek magas, a szervezetben jól hasznosuló kalciumtartalma van, ezzel szemben a rizs-szója-kókuszkészítmények nem tartalmaznak sem kalciumot, sem komplett fehérjét. A gluténmentes étrend hátulütője pedig, hogy ha nem figyelünk, könnyen rostszegény lehet.
Pálfi Erzsébet szerint tünet esetén orvosi diagnózis is kell, az étrendünket pedig mindenképp érdemes egyeztetni egy dietetikussal. Ha kiderül, hogy valami indikálja a diétát, nemcsak a mentességre kell fókuszálni, hanem arra is, hogy a tápanyagbevitel kiegyensúlyozott legyen. Ha nincsen semmilyen tünetünk, csak az egészséges táplálkozásra szeretnénk fektetni a hangsúlyt, akkor érdemes a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által készített kiegyensúlyozott táplálkozásra vonatkozó irányelveit követni: a külön felnőttekre és gyerekekre vonatkozó irányelvek ezen a linken ingyenesen elérhetőek.
Akár allergiáról, akár laktózemésztési zavarról, akár cöliákiáról van szó, ezeknek a betegségeknek nem specifikusak a tünetei – figyelmeztet a szakember. „Általános hasi diszkomfortérzéssel, haspuffadással, hasmenéssel járhatnak, ami számos más gasztrointesztinális betegségnek is lehet a tünete, egy egyszerűbb bélgyulladástól kezdve a Crohn-betegségen át egy tumorig.”
Ha tüneteket észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz: mindegyik betegségnek megvan az a differenciáldiagnosztikai eljárása, amely alapján felállítanak egy diagnózist. „Ezeket a vizsgálatokat a magánrendeléseken is ugyanúgy végzik, ahogyan az állami ellátásban. Érdemes OEP-finanszírozott oldalon elindítani a folyamatot, hiszen rutinszerűen történik a kivizsgálás. Az allergéneket specifikus IgE-kimutatással keresik, a tejcukor-emésztési zavart pedig hidrogénkilégzési teszttel lehet diagnosztizálni. A vizsgálatok során nem csak a feltételezett betegséget igazoljuk, hanem más problémákat is kizárunk, így ha bele is telik néhány hétbe, a betegek megbízható diagnózissal a kezükben távozhatnak.”
Forrás: HVG.hu
