Elsősorban megjegyezném, hogy a hússal nincs baj. Sokat olvasni arról mostanában, hogy a tudósok összefüggésbe hozzák a húsevést a bélrákos megbetegedésekkel, azonban mindannyian tudjuk, hogy a húsfogyasztással nincs semmi baj, hiszen őseink is húson éltek. Nos, mivel napjainkban igen sokan áttérnek a vega étrendre, érdemes megemlíteni, hogy a fehérje bevitelre ugyanolyan nagy hangsúlyt kell fektetni bármilyen étrendet is követünk. 

Szóval, mindannyian ugorjunk a vegán trendre?

Több kutatásban is olvashatjuk, hogy a különböző étrendek között a vegán volt a legegészségesebb, a vegetáriánus, a pescetárius és a mindenevő táplálkozás előtt. 
Ugyanakkor azt is olvashatjuk, hogy a vegánoknak bizonyos kiegészítőket kell szedniük, például a kalcium hiány és egyéb ásványi anyagok pótlására. Ez a vegán életmód egyik igen nagy hátránya. Mindemellett az alternatív termékek szuper drágák, így ez sem túl előnyös az ilyen étrendet követők körében. 

Vegán étrend: fehérje problémák

Sokan aggódnak attól, hogy nem tudják a fehérje szükségleteit egy növényi alapú táplálkozásból megkapni. Azonban a gabonafélék, a diófélék, a magvak és a bab a főbb élelmiszerek közé tartoznak, amelyek magas fehérjetartalommal rendelkeznek. 

A növényekben a fehérje mennyisége kevesebb, mint a húsokban. 100 g bab körülbelül 8,5 g fehérjét tartalmaz, szemben egy 100 grammos steakkel, amelyben 29 g fehérje van. A vegánoknak sokkal több ételt kell fogyasztaniuk, vagy táplálékkiegészítőkre kell támaszkodniuk. Néhány vegán fehérje ugyanolyan hatásos, mint a tejfehérjék, mint a tejsavó és a kazein, azonban nem mindegyik.

 A tejsavó és kazein teljes fehérje. Ez azt jelenti, hogy az összes esszenciális aminosavat - a fehérje építőköveit - tartalmazzák, amelyeknek szervezetünkre szüksége van. Ha vegánfehérje-port használunk fontos, hogy ellenőrizzük, hogy többféle növényi eredetű fehérjét tartalmazzon. 

A jó hír az, hogy függetlenül attól, hogy milyen ételből kapjuk meg a fehérjét, az ugyanúgy viselkedik. Bármi legyen is a forrás; a fehérje az fehérje.