Sporttáplálkozás
Bíró és Lindner könyvükben azt írják, hogy a sporttáplálkozás és a versenytáplálkozás két eltérő dolog, miszerint a sporttáplálkozás – itt a rekreatív testedzés – az egészséges táplálkozás fogalmával egyenlő. Szerintük maga a táplálkozás nem teljesítményfokozó tényező, a versenytáplálkozásnál a verseny előtti napokon, a verseny napján illetve a verseny utáni napokon érdemes figyelni a táplálkozásra. Általános szabály, hogy a verseny előtt 2-3 órával már ne együnk, előtte is könnyű, vegyes, jól emészthető élelmet vegyünk magunkhoz. Meghatározó tényező az évszak, a sportág, az alkalmazott terhelés mennyisége és minősége (Bíró-Lindner,1988). Tihanyi András (Tihanyi, 2012) könyvében szintén azt állítja, hogy a sporttáplálkozás az egészséges táplálkozás elvein alapul, ám szerinte egyes étrendek teljesítményfokozó hatással bírnak. Egy sportoló esetében a tápanyagigény megváltozik – a fizikai terhelésből és eltérő testösszetételből adódóan –, a versenysúly kialakítása elengedhetetlenné válik, és a tömeg szabályozásának legegyszerűbb és legtermészetesebb módja a táplálkozás. Azonban a táplálkozási ajánlást minden esetben egyénre kell szabni egy megfelelően felállított anamnézis, a sportoló nemének, életkorának, edzettségének, egészségi állapotának, terhelhetőségének, testösszetételének, izomrost-típusának, sportági sajátosságainak és környezeti körülményeinek figyelembe vételével. A lövészetben például kedvezően befolyásolja a teljesítményt a finommozgások kontrollálásának javítása érdekében szedett B12-, B6- és B1-vitaminok kombinációja.
A legjobb az arany középút! Minden egyént egyedi módon kell vizsgálni, és személyre szabott táplálkozási ajánlást és edzéstervet érdemes összeállítani a látványos fogyás és tartós siker érdekében!
Szerző: Berecz Éva, KELLYS FITNESS ÉS SQUASH CLUB
Ha szeretnél Évivel személyesen találkozni, tanácsot kérni, akkor látogass el a KELLYS edzőterembe, további infó itt: kellystudio.hu
Hivatkozások
- Berente, Á.: Egészségkönyv (2007), Vagabund Kiadó, Kaposvár,69-77.p
- Ebbeling, C.B., Leidig, M.M, Sinclair, K.B. et al (2005): Effects of an ad libitum low-glycemic load diet on cardiovascular disease risk factors in obese young adults. Am. J. Clin. Nutr.81: 976-982.p.
- Fodor, M. (2008): Étkezünk és vétkezünk, Melinda Kiadó, Budapest, 21-27; 54-60; 60-65; 70-75. p.
- Pados, Gy.-Radomics, L. (1995): Zsíranyagcsere-zavarok klinikai jelentősége és kezelése, Medintel, Budapest, 110-143.p.
- Romics L., Szollár L., Zajkás G. és mtsai (1993): Az atherosclerosissal összefüggő zsíranyagcserezavarok kezelésére. Orv.Hetil. 134 (5):227.p.
- Tihanyi, A. (2012): Teljesítményfokozó sporttáplálkozás, Krea-Fitt Kft., Budapest, 43-45; 56-57; 239-242; 264-270.
