Tapasztalatok szerint egyre inkább nyitunk az egészséges életmód felé, kipróbálunk újfajta mozgásformákat, kérdéseket, célokat, ideálokat fogalmazunk meg.
Minap személyi edzés közben odalépett hozzám egy lány, hogy az órám után szeretne beszélni velem. Kiderült, hogy egy barátnőjének lenne szüksége edzőre, szeretne fogyni. Eddig ugye teljesen átlagos a történet. Azonban kiderült, hogy az edzésre vágyó hölgy -41 éves- szó szerint fél az első alkalomtól, hogy egyedül nem is mer eljönni a terembe. A barátnő elmondása szerint a hölgy gátlásos, nem szeretné, ha itt a teremben a nagy túlsúlya miatt megnéznék és rosszul érezné magát az új közegben. Ilyenkor emberként és edzőként is igyekszek biztosítani a másik felet, hogy mellette vagyok, nem szükséges egyedül kiigazodnia a gépparkban, az eszközök között. A beszélgetés végén abban maradtunk, hogy keressük egymást.
Másnap megcsörrent a telefonom és ismét a segíteni vágyó lány keresett, hogy időpontot egyeztessünk az első alkalomhoz. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem a hölgy hívott fel, hiszen így a megfelelő időpont megtalálása is komplikáltabb, mert én ugye mondok valamit, erre ő leteszi és visszahív, mert egyeztet a hölggyel, hogy jó-e vagy sem?
Gyorsan megkaptam a választ: Annyira szégyenlős, teljesen idegen számára a dolog és egyébként úgyis tudom, hogy van ez…
Na ezután elgondolkodtam, vajon mi zajlik a hölgy fejében, mi történhetett vele, hogy ennyire tart az új megmérettetéstől?
- 1. A múltban rossz benyomások érték, amikor edzőteremben járt.
- 2. Tart kilépni a kényelmes konfortzónából.
- 3. Önmagával kapcsolatos gátlások, önbizalomhiány, „úgysem tudom megcsinálni…”
- 4. Nincs meg a valódi elhatározás, kifogások legyártása, lustaság.
- 5. A konditerem, mint közeg zavarja. Mások izmosak, jó állóképességgel,kerekebb fenékkel rendelkeznek, fenn hordják az orrukat, legújabb nadrágban, felsőben feszítenek.
Tudom, hogy elkezdeni, megjelenni egy új helyen, megszokni az arcokat nem egyszerű feladat, pláne, ha nem mozgunk otthonosan a konditeremben. Mégsem ment föl az alól, hogy ne csináld. A tested egy életen keresztül elkísér, ne búlj a félelem mögé. Menj neki. Keríts egy barátot, akivel megteheted az első lépést, kezdj egy csoportos órával, próbálj ki mindent, amit a lehetőséged enged és merj segítséget kérni. Minden teremben találsz egy edzőt, akitől kérdezhetsz, aki érted van, a csoportos órákon pedig szintén ott az edző, aki levezényli az órádat.
Ha úgy érzed, nem kapod meg a kellő figyelmet, vagy kellemetlen a hely, ahol edzel, válts. Sokfélék vagyunk és tudjuk, mindenhol lesz valaki vagy valami, ami nem épp tökéletes, irritáló jelenség. Mégsem hagyhatjuk, hogy 1-1 ilyen zavaró tényező eltántorítson minket céljainktól, vágyainktól. Senki sem született tökéletes testtel, mindenkin van mit csiszolni. (Ha nem is kívülről, belülről biztosan ) Úgyhogy…induljatok és csináljátok. Különben eltelnek az évek a fotelben ülve, az álmaitokat dédelgetve.
Szerző: Korpácsi Éva-Személyi edző-korpacsieva.hu
Titeket mi tart vissza olykor? Osszátok meg, érdekel!
