Időről időre mindannyian tűzünk ki célokat magunk elé, fogalmazunk meg feladatokat magunknak. Reményeink azonban sokszor nem valósulnak meg, mivel nem sikerül teljesíteni őket. Robert B. Cialdini módszere segíthet!
Bár a szándék megfogalmazása nagyon fontos, önmagában nem elég ahhoz, hogy rábírjon bennünket a cél eléréséhez szükséges lépések megtételére – mutat rá a befolyásolás pszichológiájának neves úttörője Elő-hatás című könyvében. Ha például az egészségünkről van szó, jó elhatározásainkat az eseteknek csak nagyjából mintegy felében követi bármiféle aktív lépés. Ennek az elkeserítő sikerességi mutatónak az okát két kudarcban találták meg.
Először is, azonkívül, hogy néha megfeledkezünk a szándékunkról – mondjuk arról, hogy többet mozgunk –, gyakran nem ismerjük fel az egészséges életmódra kínálkozó pillanatokat és körülményeket, például, hogy lift helyett mehetnénk lépcsőn is. Másodszor pedig: a célhoz vezető útról gyakran letérítenek bizonyos tényezők, amelyek elvonják a figyelmünket a célunktól.
„Bob felrázta a szociálpszichológiát azáltal, hogy életet lehelt a kutatásokba. Megmutatta, hogyan kell használni a pszichológiát az emberek viselkedésének megváltoztatására.”
Szerencsére van a stratégiai megnyilvánulásoknak egy olyan kategóriája, amellyel legyőzhetők ezek a problémák. Ezeknek a kinyilatkoztatásoknak tudományos körökben különféle neveik vannak, Cialdini azonban ha/amikor, akkor típusú terveknek nevezi őket. Ezeknek az a feladatuk, hogy segítsenek elérni a célokat, mégpedig úgy, hogy előkészítenek (1) bizonyos jelek felfedezésére olyan környezetekben, ahol előreléphetünk a célunk felé, illetve (2) arra, hogy a jelek hatására a célunkkal összhangban álló tetteket hajtsunk végre.
Tegyük fel például, hogy le szeretnénk fogyni! Ebben a helyzetben az egyik ha/amikor, akkor típusú terv lehet mondjuk a következő:
„Ha/amikor az üzleti ebéd végén a pincér megkérdezi, szeretnék-e desszertet, akkor én mentateát rendelek.”
Más célok is hatékonyan elérhetők ilyen tervek segítségével. Amikor epilepsziában szenvedő betegeket, akiknek problémát okozott gyógyszereik rendszeres beszedése, arra kértek, hogy fogalmazzanak meg egy ha/amikor, akkor típusú tervet – például:
„Amikor reggel nyolc óra van, és végeztem a fogmosással, akkor beveszem a felírt tablettákat”–, a gyógyszer helyes beszedésének aránya 55%-ról 79%-ra nőtt.
A ha/amikor, akkor típusú tervek hatékonyabbak az olyan egyszerű szándéknyilatkozatoknál vagy akcióterveknél, mint például az „Ebben a hónapban le szeretnék adni 3 kilót” vagy az „Úgy szeretnék fogyni, hogy kevesebb édességet eszem”. A cél elérésének szándékát kinyilvánító puszta közlés, vagy akár egy egyszerű akcióterv is jóval kevesebb sikerrel kecsegtet.
A ha/amikor, akkor megfogalmazás lényege, hogy készültségbe helyez bennünket egy adott időpontra vagy körülményre, amikor hatékonyan cselekedhetünk. Először arra készülünk fel, hogy észrevegyük a kedvező időt vagy körülményt, másodszor pedig arra, hogy automatikusan és közvetlenül a kívánt viselkedésre asszociáljunk róla.
Ennek eredményeképpen még a látszólag leküzdhetetlen rossz szokásainkon is javíthatunk. A megrögzötten sikertelen fogyókúrázók is kevesebb kalóriadús ételt esznek és többet fogynak, miután olyan ha/amikor, akkor típusú terveket fogalmaznak meg, mint „Ha/amikor csokoládét látok a szupermarketben, akkor a fogyókúrámra fogok gondolni.”
Ostobaság lenne nem kihasználni a ha/amikor, akkor típusú tervek kínálta, előhatást kiváltó előnyöket, különösen olyan célok esetében, amelyeknek elérése kifejezetten fontos számunkra - figyelmeztet Cialdini.
Forrás: HVG.hu
