Hogyan sikerült felállni a rehabilitáció után, egy ilyen komoly sérülés után? Mi motivált az edzéseid során?
Kárpáti Emese: Nem csak a további sport motivált, hanem az egészségem is. Ezt mindenképp rendbe kellett volna hozni, ha sportolok tovább, ha nem, de mivel ezt már teljesen nem lehet rendbe hozni legalább „jó” állapotba muszáj volt visszarakni. Az elején megmondom őszintén nem is érdekelt a sport annyira, csak szerettem volna, ha megoldódik ez a probléma, azonban ahogy egyre jobban haladtunk a gyógytornával úgy kezdett visszatérni belém a kedv is, és felmerült bennem, hogy az U23-as Európa-bajnokságot még mindenképpen meg szeretném még csinálni, azonban nagyon sok támogatást kaptam a családomtól és a barátaimtól is.
Hosszútávú céljaid között szerepel az Olimpia?
Kárpáti Emese: Ebben a kérdésben mindig igyekeztem reálisan gondolkodni, de mivel korábban még másik súlycsoportban versenyeztem, ezért jelenleg még el sem gondolkodtam komolyabban a dolgon. Az új súlycsoportomban idén szerettem volna kipróbálni magam, de a vírus közbeszólt, így még nem volt lehetőségem rá, ezért még nem is alakítottam ki az álláspontomat ebben a kérdésben.
Ettől függetlenül pozitív vagyok, meglátjuk mit hoz a jövő.
Kik segítik a felkészüléseid?
Kárpáti Emese: Az edzések terén az edzőmnek, hiszen külön figyelmet fordít arra is, hogy olyan feladatokat „találjon ki”, ami nem bántja a hátamat, ugyanakkor ugyanazt a hatást érjük el, mintha azokat a feladatokat csinálnám, amit a többiek. A súlycsoportváltás területén pedig Haris Évának, mondhatok köszönetet a segítségért, akinek az útmutatása alapján már több, mint 20 kg-tól sikerült megszabadulnom.
A judo edzéseid mellett jut időd a tanulmányaidra is?
Kárpáti Emese: Igen, szerencsére jut időm a tanulmányokra. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán tanulok, előtte pedig ugyanitt már elvégeztem a jogi felsőoktatási szakképzést.
Mit üzennél a feltörekvő judosoknak?
Kárpáti Emese: A jelenlegi helyzetben talán azt, hogy ne veszítsék el a motivációjukat. Egyszer ennek is vége lesz és utána folytatódhat a munka. Alapvetően pedig azt, hogy sportolni jó dolog, a judot pedig kivételesnek tartom, hiszen itt nem csak a fizikai erőnlét a meghatározó, hanem a szellemi is, így elég összetettnek mondható.
