Alkohol
Az alkoholt fogyasztók hozzávetőleg 10 százaléka válik alkoholistává. Ez vérrokonok között gyakoribb, s genetikai vagy biokémiai károsodásra utal. Alkoholfüggőség minden személyiségtípusnál és minden társadalmi rétegbe tartozónál kialakulhat. Az alkohol sejt- és idegméreg.
Pozitív hatása csak a mértékkel fogyasztott vörösbornak van: 25-30 százalékkal csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozást. A mérték: férfiaknál 2 pohár (2x125 ml), nőknél 1 pohár vörösbor elfogyasztása naponta, étkezés közben. Daganatellenes hatású, emeli a sejtek életciklusát, aktiválja a sejtek önkijavító működését, jótékony hatást fejt ki a szív-érrendszerre, gátolja a szívkoszorúér betegségeit. Az egészségre jótékony fitokémiai vegyületeket tartalmaz.
Az alkohol negatív hatásai közismertek, de néhányat ritkábban említünk: altatóval együtt alkalmazva életveszélyes; elősegíti a gyógyszerek (köztük a vény nélkül kaphatók) nem kívánatos hatásainak megjelenését; szerepet játszik a magas vérnyomás és a szívritmuszavar kialakulásában; elvonja a kalciumot a csontokból, így fokozza a csontritkulás veszélyét; emeli a rossz koleszterin (LDL) szintjét, ami gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát. Minthogy az alkoholfogyasztók közül sokan dohányoznak is, a kockázat még fokozottabb; melegérzetet vált ki, de mivel a bőrerek kitágulása intenzívebb hőleadást eredményez, egyúttal altat is, és az alkoholos szervezet hamarabb kihűl, megfagy; alacsony folsav- (vérszegénység, magzati károsodás), vas- (vérszegénység) és niacinszintet (bőrkárosodások, depresszió) okoz; kiváltja a nyelőcső, a gyomor, a máj- és a hasnyálmirigy gyulladásos betegségeit; jelentősen befolyásolja és károsítja az agy és az idegek működését; a rákbetegségek 3 százalékának kialakulásáért felelős; pusztítja az agysejteket, megzavarja az agyi hírvivő anyagok termelődését, rontja az emlékezőképességet, és elbutít.
Igen erős testi és lelki függőséget vált ki, amelyből csak orvosi segítséggel lehet kilábalni. Gyógyult alkoholisták kerüljék egyes meghűlés elleni szerek alkalmazását, mert 25 százaléknyi alkoholt is tartalmazhatnak!
Dohányzás
Legális drogjaink közül a dohányzás és legfőbb hatóanyaga, a nikotin az, amelynek kizárólag káros hatása van – bár a dohányzók állítják, hogy oldja a feszültséget, segít koncentrálni, és meg sem lennének már anélkül, hogy egy jó erős fekete mellé rá ne gyújtsanak. Nagyon ritka az alkalmi dohányos, de az olyan is, aki csupán néhány szálat szív el naponta, rövid idő elteltével ők is az egy doboznál tartanak. A függőség igen hamar kialakul, és a kellő hatás érdekében egyre növelni kell az adagot.
A nikotin és a cigaretta égése közben keletkező bomlástermékek sejtmérgek, rákkeltő és radioaktív anyagok. Így érthető, hogy a dohányzás a rákos megbetegedések 30 százalékát, valamint közel 3000 féle betegség kialakulását mozdítja elő.
Negatív hatásai közül a leggyakoribbak:
Légzőszervi, szív-érrendszeri, rosszindulatú daganatos és emésztőrendszeri betegségeket okoz;idő előtt és erősebb tünetekkel jelentkezik a változókor, mivel csökkenti az ösztrogénszintet, s jelentősebb a csontritkulás mértéke és üteme is; csökkenti a fogamzóképességet, hozzájárul a merevedési zavarok kialakulásához, bénítja a spermiumok mozgását; a várandós nőknél gyakoribbak a lepényi rendellenességek, a koraszülések; a dohányzó nők gyermekei kisebb súllyal születnek, testhosszuk, mell- és fejkörfogatuk kisebb. Növekedésükben visszamaradnak, értelmi képességeik gyengébbek, különösen az olvasás és a számolás terén.
Gyakoribb a leukémia és az embrionális vesedaganat; a csecsemő passzív dohányzása négyszeresére emeli a bölcsőhalál kockázatát; érszűkítő hatású, s károsítja az ér¬falak belsejét borító sejtbélést (endotel), így az átjárhatóvá válik például a koleszterint szállító részecskék számára, melyek az érátmérőt szűkítő, elzáró lerakódások részei. Emeli a vérnyomást, rontja a cukorbetegek állapotát és a zsíranyagcserét.
Altatók és fájdalomcsillapítók
Egy részük vény nélkül is kapható. Rendszeresen alkalmazva nemcsak a hozzászokást váltják ki, hanem az adagok növelésével komoly károkat okozhatnak a szervezetben. A kórházba fölvettek 10 százaléka a helytelen gyógyszerszedés miatt kerül oda. A fájdalom enyhítése, az alvás elősegítése céljából legtöbbször az orvos írja fel a gyógyszereket, de ellenőrzi is betegét. Baj akkor van, ha valaki az orvos megkerülésével rendszeresen szed altatót vagy fájdalomcsillapítót, s ahhoz, hogy a kívánt hatást újra és újra elérje, emeli az adagot. Mindkét gyógyszertípus igen erős testi és pszichés függőséget vált ki, akár már két hét alatt. Az alvás elősegítésére, a fájdalom csillapítására számtalan ismert módszert kínál a természetgyógyászat, amelyek valamelyike hatásos lehet – de tény, hogy egy pirulát bevenni sokkal egyszerűbb, bár sokkal károsabb is. Minden gyógyszernek vannak nem kívánatos hatásai is, és az orvos mindig mérlegel, az „önkiszolgáló” beteg viszont nem számol a következményekkel.
Ősidők óta ismert, hogy minden nép, minden kultúra alkalmaz(ott) a közérzetre, a lelkiállapotra, a képességek és érzések befolyásolására alkalmas kémiai anyagokat. Egyébként a szavak, a gondolatok ugyanazokra a receptorokra hatnak az agyban, mint a kémiai anyagok, s ezek a receptorok megegyeznek azokkal is, amelyekre a szervezet saját fájdalomcsillapítói, „boldogsághormonjai”, az endorfinok is hatnak. Mindenki vágyik a kellemes élményekre, de míg egyesek ezt képesek megszerezni élet- és gondolkodásmódjukkal, másoknak szükségük van valamilyen stimulálószerre. Ezek mindegyike az agy jutalmazó rendszerére hat, s közülük jó néhány erős testi és pszichés függőséget vált ki, mely befolyásolja és irányítja életüket. A napi egy-két csésze kávé, zöld tea vagy a mértékkel fogyasztott vörösbor szolgálhatja az egészség megőrzését, a kellemes pillanatok és közérzet átélését. A legális és megtűrt drogok közé tartozó dohányzás, valamint a gyógyszerek elleenőrizetlen alkalmazása vi-szont igen ártalmas.
