Sokan közülünk nem is gondolnánk, hogy milyen titkokat rejt a nyelvünk egészségi állapotunkról, de jusson eszünkbe, mikor véletlenül ráharapunk. Vegyük szemügyre ezt a nagyon fontos érzékszervünket, és akár a betegségek megelőzését is véghezvihetjük.
Ugyanúgy mint a talp, a nyelvünkön is minden olyan pont megtalálható, amely egy teljes képet nyújt testünk, szerveink állapotáról. A nyelv csúcsa a szívnek felel meg, míg jobb és bal oldali elülső széle a lépnek. A nyelv hátsó gyöki része a vesének megfelelő terület. A középső rész a gyomorbélrendszer képe. A nyelv jobb és bal széle a máj és az epe területével hozható összefüggésbe.
A nyelven található vastag lepedék egy összetett betegségre lehet magyarázat, akár egy krónikus gyulladással is szembe kell néznünk. Ha a lepedék vékony, akkor az immunrendszerünkkel lehet baj, kissé legyengülhetett a szervezetünk. A lepedékkel bevont nyelv gyomorbélrendszeri elváltozásokat sugall. Gyakran láthatunk fehéres gombás lepedéket túlzott cukorfogyasztás, immunhiányos vagy légúti gyulladások esetén is.
Ha a nyelv bevonata vékony, nedves akkor még csak kezdeti akut fázis van, azonban ha a lepedék vastag és fehér színről sárgára változott, akkor már krónikus elváltozásról van szó. Ha a lepedék barnás színűvé válik, akkor gombamérgezés vagy alkoholmérgezés lehet a kiváltó ok. Ha száraz a nyelv és még fáj is, akkor a szívvel és keringéssel lehetnek gondok. Ha teljesen sima lesz a nyelvünk, akkor gyomorhurut állhat e mögött, ha pedig érdessé válik, akkor valószínűleg magas savtartalmú ételt fogyasztottunk. Ha bármelyik tünet jelentkezik és megfigyelhető a nyelvünkön annak megfelelője, menjünk orvoshoz, hogy még időben meg tudják állapítani, hogy szenvedünk-e valamilyen kórtól.
A nyelv (latinul lingua, görögül (glossa)) a szájüregben (cavum oris) található jellegzetes alakú, nyálkahártyával borított, izmos képződmény. Meghatározó szerepe van a rágásban és falatképzésben, a beszédben, bizonyos arckifejezések létrehozásában. Az emberi nyelv két részből áll: az elülső részből (pars papillaris linguae), amely a külső csíralemezből (ectodermából) származik, valamint a hátsó részből (pars follicularis linguae), amely a belső csíralemezből (endodermából) származik.
Ez utóbbit nevezzük nyelvmandulának is (tonsilla lingualis). Ennek sajátossága, hogy nyiroktüszőit az alatta, a nyelv állományába beágyazott nyálmirigyek tisztán nyákos (mucinosus) mirigyek kivezető csövei átöblítik. Ez megakadályozza a kórokozókat tartalmazó anyagok pangását, így ennek a mandulának a gyulladásai gyakorlatilag nem fordulnak elő. A két részt egy enyhén V-alakban széttérő határbarázda (sulcus terminalis) határolja.
Ha a nyelv bevonata vékony, nedves akkor még csak kezdeti akut fázis van, azonban ha a lepedék vastag és fehér színről sárgára változott, akkor már krónikus elváltozásról van szó.
Ha a lepedék barnás színűvé válik, akkor gombamérgezés vagy alkoholmérgezés lehet a kiváltó ok. Ha száraz a nyelv és még fáj is, akkor a szívvel és keringéssel lehetnek gondok. Ha teljesen sima lesz a nyelvünk, akkor gyomorhurut állhat e mögött, ha pedig érdessé válik, akkor valószínűleg magas savtartalmú ételt fogyasztottunk.
Ha bármelyik tünet jelentkezik és megfigyelhető a nyelvünkön annak megfelelője, menjünk orvoshoz, hogy még időben meg tudják állapítani, hogy szenvedünk-e valamilyen kórtól.
