Az olíváról

 

Az olajfának több száz fajtája létezik; csak Spanyolországban több mint 250 fajtát tartanak nyilván. Extra szűz olívaolajhoz néhol csak egyetlen fajta termését használják, máshol a kész olajokat házasítják megfelelő arányban. Az olajfa terméséből készülhet olívaolaj vagy csemege olajbogyó. Bizonyos bogyófajtákat csak olajkészítésre termesztenek, másokat csak csemegebogyónak, de akad olyan is, amelyik mindkét célra alkalmas.

 

 

Az olajfa, melynek gyümölcse az érett, 56% olajat tartalmazó olajbogyó, a mediterrán világ egyik legkorábban nemesített gyümölcsfája, története mintegy hatezer évre tekint vissza. Mind az olívabogyó, mind pedig olaja igen fontos szerepet játszhat az egészséges étkezési szokások kialakításában. 

 

 

Az olívában található telítetlen zsírsavak gátolják a zsírok lerakódását, védik az érrendszert a meszesedéstől, csökkentik a magas vérnyomást, és a trombózis megelőzésére is alkalmasak. Mindemellett az olívabogyó fogyasztása a fogyókúra során is hasznos lehet, ugyanis amellett, hogy értékes tápanyagokkal látja el testedet, energiát biztosít, fokozza az anyagcsere-működést, lényegesen javítja az emésztést, továbbá gyorsan eltelít, így nem fenyeget az a veszély, hogy többet eszel a kelleténél.

 

A szakemberek szerint szervezetednek az előbb említett jótékony hatások érdekében, illetve az ártalmas folyamatos megelőzéséért naponta körülbelül kettő-három evőkanál olívaolajra lenne szüksége.

Nemcsak alacsony kalóriatartalma okán (10 dekában kb. 150 kcal) ajánlott kiemelt szerepet adni az olívabogyónak, az olajában lévő zsírsavak ugyanis még étvágycsökkentő hatásúak is.

 

Az olívaolaj között jelentős minőségi különbségek vannak. A legjobb minőségű az extra szűz olívaolaj, melyet gondosan válogatott bogyókból, a szedésüket követő 24 órán belül sajtolnak. Az olajbogyókat megmossák, majd megtisztítva préselik. A keletkező extra szűz olívaolajat megfelelő tartájban tárolják, majd szűrik és palackozzák. A folyamat során sem oldószert, sem hőt nem alkalmaznak. Semmilyen tartósítószert és adalékot nem adnak az olajhoz, így az extra szűz olívaolaj megőrzi zamatát, vitamintartalmát, nem károsodik az értékes telítetlen zsírsavtartalma, antioxidánsokban rendkívül gazdag marad. Az extra szűz olívaolajat sötét, hűvös helyen érdemes tárolni.

 

 

Az úgynevezett sansa olívaolaj sajtolás során keletkező maradványokból készül és oldószerrel nyerik ki a megmaradt olívamasszából. Ezek az olajok 1%-ban tartalmaznak extra szűz olívaolajat. Ez az oka, hogy egyáltalán használható ezekre a zsiradékokra az olívaolaj elnevezés. A silány minőségű, olcsó készítményt a mediterrán országokban nemigen forgalmazzák, viszont hazánkban sajnos sok vásárló a silány sansaolaj mellett dönt, mert nem ismerik az extra szűz olívaolaj előnyeit. Sokkal jobban megéri a kicsit drágább extra szűz olívaolajat megvenni az 1%-ot tartalmazó olaj helyett rengeteg jótékony hatása és természetessége miatt.

 

 

A magyar konyhában nincs hagyománya az olívaolaj használatának. Ennek ellenére nálunk is zajlik a gasztroforradalom, és ma már egyre többen kedvelik a nemzetközi konyhák fogásait.

 

 

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a különféle olívaolajokat más-más ételekhez és más-más módon érdemes használni. Bő olajban sütéshez és hosszú ideig tartó pároláshoz, főzéshez célszerű szűz vagy finomított olívaolajat használni. Az extra szűz olívaolajjal is lehet sütni-főzni, de több dolgot érdemes észben tartani. Az extra szűz olívaolaj aromái melegítés hatására megváltoznak, adott esetben fokozódnak, és egészen új ízek-illatok jöhetnek elő, mint ha csak hidegen használnánk őket. Ha azonban túl sokáig, vagy túl magas hőfokra hevítjük, nemcsak az ízét, de az értékes tápanyagait is elveszíti.

 

 

Ilyen használatra tehát érdemes az olcsóbb, finomított változatot választani, az értékesebb és ízletesebb extra szüzet pedig amolyan fűszerként alkalmazni, és vagy rövid ideig hevíteni, vagy csak tálalás előtt meglocsolni vele az ételt.