Mindenki, aki a rendszeres testmozgást választja,kitűzött valamilyen személyes célt maga elé, amelynek eléréséért naponta, hetente több órát áldoz idejéből. E célok hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen a terhelés intenzitásának folyamatos nyomon követése.
Arra, hogy milyen fokon terheli a szervezetét, többek között az egyre szaporább légzésből, a fokozott izzadásból és a kipiruló, esetleg elfehéredő arcszínből következtethet. Ám ezek a jelek mind szubjektívek és az intenzitás mértékét meglehetősen nehéz általuk pontosan meghatározni.
Mi is az az intenzitás, amit mérni kell?
Az intenzitás az inger erősségének a mutatója. Az intenzitás megnyilvánulhat az izomerő-kifejtésnél a felemelt súly nagyságában (kg/N), a mozdulat/mozgás sebességében (m/sec), vagy a gyorsulásban (m/sec2), a tevékenység időtartamában (t), vagy éppen az időegység alatt elvégzett/megismételt végrehajtás számában (db).
Az intenzitás objektív módon is ellenőrizhető, pl.:
-tejsavszint méréssel: az anaerob munkavégzés közben végbemenő energiafolyamatok mellékterméke a tejsav, amelynek felhalmozódása izomlázat okoz, mérése tejsavszint- mérő készülék segítségéve, vérvétel útján történik.
-spiroergonometriás vizsgálattal: a fizikai terhelés alatti oxigénfelvétel mérésére szolgáló vizsgálat, melynek során a belélegzett és a kilélegzett levegő oxigéntartalmának különbségéből megállapítják az izommunkához felhasznált pontos oxigénmennyiséget. A felhasznált oxigén mennyiségéből megállapítható a vizsgálat közben elvégzett testmozgás energiaigénye, vagyis az elégetett kalóriák száma.
Ezek a mérések nagyon pontos eredményt szolgáltatnak, viszont műszereket és plusz személyzetet igényelnek.
Az intenzitás meghatározásának legegyszerűbb objektív módja a szívfrekvencia folyamatos ellenőrzése. Ehhez nyújtanak segítséget a pulzusmérő órák, melyek a hozzájuk tartozó mellkasi jeladó segítségével EKG-pontossággal mérik a szívfrekvenciát.
Miért használjunk pulzusmérőt?
1. A pulzusmérő pontos értéket ad edzésünk intenzitásáról.
2. Személyre szólóvá alakítható az edzésterv.
3. Mindenki a megfelelő tempóban edzhet.
4. A fejlődés mérhető és kimutatható.
5. A bizonyított fejlődés tovább ösztönöz mindenkit.
6. Megismerteti velünk az objektív megfigyelést: vajon jól csinálom-e, fejlődünk-e?
A pulzusmérő óra minden pillanatban jelzi, hogy mennyi a pulzusunk és így figyelni tudjuk, hogy aerob zónában vagyunk-e. Az aerob zóna mindenkinél más. Tehát mindenkinél egyénre szabottan szükséges meghatározni, hogy hol van a határérték, a célpulzus, amit nem szabad átlépni, ha mi kardio edzést végzünk keringési állóképesség növelése és testsúlycsökkentés céljából. Amennyiben átlépjük a célpulzust kardio edzés során, akkor más energianyerési folyamatok indulnak be, ami megterheli egy edzetlen szervezetet és ekkor alakul ki az izomláz.
Nyugalmi pulzus: a legalacsonyabb mérhetõ pulzusszám, amelyet ébredés után lehet meghatározni. (A legalacsonyabb pulzusszám valójában mély álomban van, de azt csak mûszerekkel lehet mérni). A nyugalmi pulzus átlagos értéke 60-72 között van,állóképességi sportolóknál ez jóval alacsonyabb is lehet, mint például Lance Armstrong-nál, akinél 32.
Terheléses pulzus/célpulzus: a szervezetben különbözõ terhelések hatására jelentkezõ pulzusszám, amely igen változó lehet a nyugalmi pulzus és a maximális pulzus között. Különbözõ terheléses pulzusok különbözõ élettani hatást váltanak ki.
Maximális pulzus: a szervezet maximális fizikai terhelésénél mérhetõ pulzusszám, amely jó közelítéssel becsülhetõ a 220-életkor formulával. (Ez alapján egy 20 éves maximális pulzusa 220-20, azaz 200.) A maximális pulzus elérése igen magas fizikai terheléssel jár.
Egy kezdőnél a célpulzus kiszámolásakor figyelembe kell venni az életkort, a nyugalmi pulzust és az edzésintenzitást. Amint egyre fittebbé válik, úgy csökken a nyugalmi pulzusa is, és az adott terhelésre alacsonyabb edzési pulzussal reagál. Ezért is fontos a célpulzus újraszámolása 3-4 hetenként.
A nyugalmi pulzust számos tényező befolyásolja, többek között a kávéfogyasztás, az alváshiány, a dehidratáció(folyadékhiány), és az érzelmi állapot.