Hatásos lehet a rágózás a stressz ellen, javíthatja a memóriát és még a diétázásban is segíthet.
Bár a rágó alapvetően élvezeti cikk, a cukormentes rágóguminak közismerten jelentős és jótékony szerepe van a fogak tisztán tartásában és a szájhigiénia megőrzésében.
A rágó pozitív hatásai
A rágó többek között tisztítja a fogakat, kellemes leheletet biztosít, stimulálja a rágóizmokat, segít a koncentrációban, a stressz oldásában, és a káros szenvedélyekről való leszokásban is. Ha minden étkezés után cukormentes rágógumit rágunk, csökkentjük a lepedék lerakódásának esélyeit, hiszen a rágógumi rágása fokozza a nyálteremést, és ezzel javítja a száj öntisztulását - tette hozzá az orvos.
Természetesen a félévenkénti fogkő leszedést nem pótolja a rendszeres rágógumi fogyasztása, így mindenképp lényeges a dentálhigiénai kezelés elvégeztetése rendszeresen. A Dentortho Fogászatán homokfúvó technikával távolítják el a fogkövet fogairól, így azok a szokásosnál is simábbak és fehérebbek lesznek. Kérjen időpontot rendelőjükbe mielőbb fogkő eltávolításra, hogy megelőzhesse a különböző fogászati problémákat, és mosolya ragyogó lehessen!
A fogorvosok szerint az egyik leghatékonyabb rossz szokás-helyettesítő tevékenység a cukormentes rágógumi használata, amely számos előnyének köszönhetően a diétában is sokat segít.
A Rhode Island Egyetemen folytatott kísérletek során Kathleen Melanson professzor 35 férfi és női résztvevőn tesztelte a rágógumi hatásait, és arra az eredményre jutott, hogy cukormentes rágó rendszeres használata mellett csökken az igény a kalória bevitelre és a szervezet energiafelhasználásának hatékonysága növekszik.
Ízlelőbimbók, idegrendszer, nyáltermelés – mindre jó hatással van
Az édes íz megnyugtatja az ízlelőbimbókat, így rágógumival átvészelhetők azok az időszakok, amikor nehezen tartjuk magunkat a fogadalmunkhoz, és nagyon szeretnénk enni valamit. Így tehát a cukormentes rágógumi használata és a bőséges folyadékfogyasztás lehet a fogyókúra két legfőbb mankója - tette hozzá a szakember.
Az idegrendszeri szabályozást két, egymással ellentétes működésű rendszer irányítja. Az egyik rendszer a szimpatikus idegrendszer, melynek ingerlése úgynevezett vészreakciót vált ki, vagyis a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre. Ennek egyik eleme az izzadságmirigyek működésének fokozódása és ezzel együtt a nyáltermelés csökkenése; így a stressz hatására fennálló szimpatikus idegrendszeri túlsúly csökkenti a gyomor normális működését.
A rágózás hatására fokozódó nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót, ezáltal segít visszaállítani a kívánatos állapotot, vagyis csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását. A másik fontos tényező a rágás, mint fizikai tevékenység. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése stresszcsökkentő hatással bír; ezen az elven működik a stresszlabda is, melynek folyamatos összenyomása nyugtatja az idegrendszert.
Talán meglepő, de a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetésével azonos hatást érünk el, és még a fent leírt nyáltermelés-fokozódás is véd bennünket a stressz káros hatásaitól - mondják a fogorvosok.
Pszichológusok szerint a rágózás jótékonyan hat a memóriára is. Ez azért van így, mert az álkapocs rágó mozgásakor az agy hippokampusz nevű része stimulálódik, amely fontos szerepet játszik a memória működésében. Emellett maga a rágó mozgás a pumpálás révén több vért juttat az agyba, nő a pulzus, s több oxigén is jut az agyba a keringés serkentése révén.
Mértéktartás
A rágózás is csak akkor van jó hatással a szervezetünkre, ha megfelelő mértéket tartunk Az étkezések után vagy más apropóból maximum 15-20 percet ajánlott rágózni, napi 4-5 alkalommal.
