A feldolgozott élelmiszerekben található térfogatnövelők és ízfokozók gyakran szénhidrátokból állnak, így még olyan ételekben is találni lehet belőlük, melyekben amúgy semmi keresnivalójuk nem lenne.
És az egyetlen biztos védekezés, ha teljes, tiszta ételeket eszik az ember. Erre persze a modern világban limitáltak a lehetőségek.
Az íz és állag megtartásához a feldolgozott élelmiszerek esetében a gyártók gyakran cukor- és keményítő tartalmú helyettesítő anyagokat használnak, és ez alól az egyébként tiszta fehérjének tűnő ételek sem kivételek.
A zsírszegény vagy csökkentett zsírtartalmú tejtermékek esetében különösen érdemes vigyázni, mert amennyivel kevesebb bennük a zsír, annyival több a cukor. Érdemes inkább a zsíros verziót használni, ha szeretnéd leszorítani a szénhidrátfogyasztást.
A szószok térfogatát gyakorta keményítőkkel, lisztekkel növelik meg, így az egekbe emelve a szénhidráttartalmat. De szinte az összes zacskós élelmiszerre igaz ez. A reszelt sajthoz például porított cellulózt adnak, de még a boltban kapható zacskós csirkeételek is dúsítottak.
Könnyen gondolhatná az ember, hogy, ha valami cukormentes, akkor a szénhidráttartalma is alacsonyabb, pedig ezeknek az ételeknek az esetében a cukrot cukoralkohollal helyettesítik, ami ugyanúgy tiszta szénhidrát.
És a tejek, a tejet helyettesítő növényi italok sem szénhidrátmentesek.
Előbbiek laktóztartalmuk miatt, utóbbiak pedig főleg az édesítőnek használt szerek - például a barna rizsből készült szirup - következtében rejtegetnek szénhidrátokat.
A kesuital pedig önmagában is bír egy csekély szénhidráttartalommal.
Még a legegészségesebbnek tűnő ételek sem tökéletesen szénhidrátmentesek. A fehérjeszeleteket például - bár a nevük erre egyáltalán nem utal - teletömhetik szénhidráttal ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű energiát tartalmazzanak.
A rejtett szabotőrök elkerüléséhez érdemes olyan ételeket választani, melyek minél kevésbé feldolgozottak. Zacskózott helyett kerüljenek friss zöldségek, gyümölcsök a kosárba.
A húst pedig jobb nyersen megvenni. Érdemes figyelni az olyan címkéket is, mint a zsírszegény vagy a termék, készítmény, mert ezek árulkodnak arról, hogy mennyi utókezelésen esik át egy étel, és minél kevesebben, annál biztosabb, hogy nem dúsították, ízesítették oda nem illő anyagokkal.
Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző
