A gerincoszlop 33 csontból áll: 24 különálló csigolyából, öt csigolya pedig keresztcsonttá és másik négy csigolya farkcsonttá olvadt össze. A hátgerinc nagyon erős, ugyanakkor, mivel kisebb részekből tevődik össze, nagyon rugalmas is, és változatos mozdulatokat tesz lehetővé. A csigolyákat a köztük elhelyezkedő rostos porckorongok választják el egymástól. Ezek párnaként védik a csigolyákat az ütésektől, és segítik a gerincoszlop egyenesen tartását. A lökések csillapításában a gerinc hajlatai létfontosságúak, nélkülük az agy teljes erőből erezné az ugrálás okozta ütést. A stabilitás megőrzéséhez a gerincnek szüksége van ínszalagokra és izmokra is.
A terhesség hatása a gerincre
A gerinc komoly veszélynek van kitéve a terhesség alatt az alábbi okokból:
-A porckorongok és ínszalagok fokozottan megnyúlnak.
-Ahogy a méh növekszik, kiemelkedik a medencéből a hasüregbe,ezért a has előrehúzza a gerincoszlopot.
A túlfeszített hasizmok már nem képesek tartani a gerincoszlopot.
A gerinc alakjának változása a keresztcsontnál megy végbe, ami előrebillen, megnövelve az ágyék ívét (gerincoszlop előrehajlása), amivel erős nyomást gyakorol az ágyékcsigolyákra. Mindezek mellett a mellek súlyának megnövekedésével a mellkasi csigolyák is előregör-bülhetnek (a gerinc háti hajlatának megtörése), mely másfelől megnövelheti a nyakcsigolyák hajlását (nyaki gerinc előrehajlása), aminek az lehet az eredménye, hogy az áll előre lökődik.
A terhesség hatása a gerincre
Nyaki gerinc: a fej előrehajtásával a gerincoszlop fokozottan előrehajlik. Háti: a megnövekedett kifózis. Ágyéki: fokozott lordózis. Keresztcsont: A csípő fokozott előrebillenése. Farkcsont: A keresztcsonttal együtt előremozdul.
A medencét négy csont alkotja: két csípőcsont, a keresztcsont és a farkcsont. Minden egyes csípőcsont három összeolvadt csontból tevődik össze. Ezek: a csípő, az ülőcsont és a szeméremcsont.
• A csípőcsont a medence részét képező nagy szárny formájú csont. Ha a kezünket a csípőre helyezzük, akkor érezzük a csípő taraját. A medence elülső és hátsó részén érezhetők a csípő csúcsának csontos pontjai.
• Az ülőcsont a medencének az a vastag része, mely azokhoz a csontokhoz vezet, amin ülünk.
• A szeméremcsont a medence előtt helyezkedik el, ahol a két szeméremtájékí csont összekapcsolódik az alatta lévő szeméremív fölött.
• A keresztcsont öt összeolvadt csigolyából álló háromszög alakú csont. A medencecsont mindkét oldalán elhelyezkedő keresztcsont csípőízületei kötik a csípőcsonthoz.
• A farkcsont a keresztcsonti és a farkcsonti ízületnél a medencecsonthoz kapcsolódó négy összeolvadt csigolyából áll. Ez az ízület teszi lehetővé szülés közben a farkcsont
hátranyomulását.
A medence 2 részből áll. Ezek elöl, a szeméremcsont rostos-porcos összenövésénél, és hátul, a keresztcsont csípőízületeinél találkoznak.
2. A sacroiliacalist két ízület alkotja. Ezek mindkét oldalon a medence csípőcsontjának és a gerinc keresztcsontjának találkozásából állnak össze. A test legerősebb ízületei, ínszalagok kötik össze őket. Ezek az ízületek a törzs hajlításakor és nyújtózkodáskor visszafogják az előre és hátrafelé irányuló mozgást és nem engedik, hogy járás közben oldalra dőljünk.
Mi a relaxin?
A relaxin egy olyan speciális hormon, amelyet a terhesség korai szakaszában, a petefészekben maradt sárgatest (a peteérés után visszamaradt pete burka), majd körülbelül a tizenkettedik héttől a placenta termel. Ez a hormon a szervezetben már a terhesség korai szakaszában, a második héten kimutatható. Az első három hónap alatt nagy mennyiségben termelődik, majd 20%-kal csökken, de a születés pillanatáig folyamatosan termelődik.
Miért termel a szervezet relaxint?
A relaxin célja, hogy biztosítsa a medence megnövekedett mozgását, hogy a terhesség alatt a növekvő magzat elférjen benne, és megkönnyítse a szülést. A terhesség alatt segíti a hasizmok rugalmassá válását és szülés közben a medence izmainak nyúlását.
A relaxin hatása a kötőszövetekre
A kollagén a porcokban, inakban és szalagokban található kötőszövet alapállománya. Az ízületek stabilitását ezek a sűrű rostos szálakból álló ínszalagok biztosítják. A terhesség alatt megnöveli a kötőszövetek víztartalmát, aminek következtében azok mérete és rugalmassága megnő.
Milyen hatással van ez az ízületekre? Az ínszalagok normális körülmények között feszesek, ezáltal tudják megtartani stabilitásukat és meggátolni az ízületek körüli fölösleges mozgást. A relaxin hatására az ínszalagok rugalmassá és hajlékonnyá válnak, ezáltal mozgásterük megnő, ami csökkenti az ízületek stabilitását.
Melyek a leginkább veszélyeztetett ízületek?
A symphysis pubis (a medence kétoldali szeméremcsontjának rostos-porcos összeköttetése) és a keresztcsont csípőízületei rostos ízületek. A rostos ízületben a csontok végződését nagyon kis rés választja el egymástól. Nem terhes állapotban az ízület körül csak nagyon korlátozott mozgás fordulhat elő. Nem beszélve arról, hogy a rostos ízületek nem üregesek, stabilitásuk megőrzése érdekében egyedül az ínszalagokra támaszkodhatnak. A két ízület, a terhességgel és a baba fejlődésével járó mozgásterének növekedése, nagyon érzékenyen érinti ezeket az ízületeket.
Mi történik a has és a medence izmaival? A kollagént megtaláljuk a has és a medence izmainak kötőszöveteiben is. Erre azért van szükség, hogy a hasizmok rugalmassá váljanak, hogy a méh kiemelkedhessen a hasból, és a medence izmai megnyúljanak, hogy a baba megszülethessen. Ez a változás, alkalmazkodás sokszorosan csökkenti az izmok által korábban nyújtott támaszt, és jelentős következményekkel bír
Mi lesz a relaxinnal a baba születése után?
A baba születése után, mivel termeléséért főleg a placenta a felelős, a szervezetben a rela-xinszint előállítása gyengül, de a kötőszövetekre a szülést követően még vagy öt hónapig hatással van. Tartalma azonban ez alatt az idő alatt számottevően csökken. A szülést követő gyakorlatok végzése közben szigorúan oda kell figyelni ízületeink stabilitására, mert a test ez alatt az idő alatt még sebezhető.
Az ízületek visszanyerik stabilitásukat? Ha a terhesség alatt az ízületek túlságosan megnyúltak, akkor a baj maradandó; ha megfelelő gondossággal jártak el, akkor a relaxin lappangó hatásának megszűnésével az ínszalagok visszaállnak majd a terhességet megelőző állapotukba. Mivel már a baba súlya sem nyomja, ezért csökken a medencére ható kockázat, de mindaddig, amíg az ízületek lazulása érezhető, óvatosan kell eljárni. Felvetődött az a lehetőség is, hogy a tejtermelődésért felelős hormonnak, a prolaktinnak, hasonló hatása van, mint a relaxinnak. Habár jelenleg erre nincs bizonyítékunk, a szoptató anyák az elválasztási időszakig mégis úgy érezhetik, hogy ízületeik lazábbak.
