Vajon milyen hatással van a búza az emberek szervezetére? Valóban olyan egészséges, mint amilyennek sokan állítják, vagy titokban többet árt, mint amennyit használ? Ezek a kérdések egyre többször bukkannak fel a hétköznapokban, hiszen sokak étrendjének jelentős részét teszik ki a búzából készült termékek.
Becslések szerint az emberek 10%-a érzékeny a búzában található glutén néven ismert fehérjére, habár egyesek szerint ez a szám a 30%-ot is elérheti. A gluténról már biztosan mindenki hallott, még akkor is, ha pontosan nem is tudja, hogy mi az. A sokkoló része a dolgoknak azonban még mindig nem ez…
Mint kiderült, a búzafogyasztás még a gluténra nem érzékenyek számára sem javasolt. A probléma nem a hagyományos búzában rejlik, amelyeket még őseink fogyasztottak, hanem a mai modern növényekben.
A modern búza a „tökéletes krónikus méreg”, állítja Dr. William Davis (és számos más egészségügyi szakértő). Davis elmondása szerint a mai modern búza egyáltalán nem az, amit valaha nagyszüleink fogyasztottak: „[a modern búza] egy genetikailag előállított 46 centis növény, amelyet a 60-as és 70-es évek során fejlesztettek ki. Ez az újszerű búza számos olyan tulajdonsággal bír, amiről senki sem beszél, például hogy egy új, „gliadin” nevű fehérjét tartalmaz – ez nem összetévesztendő a gluténnel, ami egy különálló fehérje. A giladinra gluténérzékenységtől és egészségügyi állapottól teljesen függetlenül minden ember érzékeny, ugyanis valójában egy narkotikumról van szó. A giladin rátapad az agy narkotikum receptoraira, amely a legtöbb emberből éhséget vált ki. Így napi 440 kalóriával több kerül be a szervezetünkbe, az év minden napján.
Sierra Bright úgy döntött, hogy saját magán próbálja ki, hogy milyen is felhagyni a búzafogyasztással, és hogy milyen pozitív (vagy éppen negatív) egészségügyi hatásokat vesz majd észre. A következő oldalon az ő személyes tapasztalatait olvashatjuk a búzamentes étrenddel.
A búza mellőzése a címkék olvasgatását jelentette. Rengeteg olyan dologban van búza, amiről az ember nem is gondolná – a bolti paradicsomlevesben, a salátaöntetekben, fűszerekben, fagyasztott fogásokban, lényegében mindenben.
Őrület. Nagyszüleink idejében csak abban volt búza, amiben az ember logikusan számíthatott rá: a palacsintaporban, kenyérben és tésztában – ma azonban teljesen más a helyzet. Elgondolkodtam, hogy vajon a gyártók szándékosan adnak-e búzát mindenhez, hogy fokozzák az étvágyunkat. Érdekes módon a búzaipart a kormányunk is támogatja, miközben a fokozott búzafogyasztásra ösztönöznek bennünket.
Habár úgy tűnt, hogy a búza kizárása óriási feladat lesz, valójában nem telt sok időbe rájönnöm, hogy ha csak a „teljes” ételekre koncentrálok, azzal automatikusan megszabadulhatok az általam eddig fogyasztott búzaforrások nagy részétől. Még így is temérdek finomság maradt, amelyek közül válogathattam, mint például a vad fekete szeder a kertemből, vagy a vadon fogott lazac, amit a kikötőben vásárolhatok meg. Az organikus tojások, kókusz- és olívaolaj, diók és magvak lettek a legjobb barátaim.
Bevallom, hogy nem kis kihívás volt átállni erre az új szokásra: Ekkorra azonban már olyan jól éreztem magam, hogy sokkal több motiváció volt bennem a folytatáshoz. A legfontosabb stratégia az volt számomra egészséges, nem búza alapú nassolnivalókat tartottam magamnál, valahányszor útra keltem, így amikor rám tört az éhség, nem kellett engednem a csábításnak.
A cikk még nem ért véget, lapozz a következő oldalra!
