Vannak, akik azt állítják, hogy az ember eredendően növényevő. Ennek az elvnek mások arra hivatkozva mondanak ellent, hogy amint azt fogazata, gyomra és bélrendszere is mutatja, a homo sapiens a vegyes táplálkozáshoz alkalmazkodott. Egyesek a tojástól való tartózkodásukat azzal magyarázzák, hogy benne „potenciális élet" rejlik, amelyet nem szükséges és/vagy nem szabad elvenni. Többek szerint ugyanez vonatkozik az állatok leölésére is. Nem kisebb személyiség emelt szót ezen elv mellett, mint Lev Tolsztoj, aki szerint a bibliai „ne ölj" parancs nem csak a saját fajbeliek meggyilkolására vonatkozik, hanem minden élőlényre. Hasonló elveket vallott Benjámin Franklin („a húsevés provokálatlan gyilkosság"), valamint George Bemard Shaw is, akiről azt mondják az élcelődők, hogy a vegetarianizmusba halt bele (ugyanis idős korában, almaszedés közben leesett a létráról és nyakát szegte).
A vegetáriánus étkezés irányzatai
A vegetarianizmuson belül - az egyes ételtípusok fogyasztására vonatkozó szabályok szigorúságát vagy engedékenységét tekintve - a következő „irányzatok" különböztethetők meg:
• Az OVO-VEGETÁRIÁNUS húst és tejtermékeket nem, de tojást ehet.
• A LAKTO-VEGETÁRIÁNUS tejet és tejtermékeket fogyaszthat.
• Az OVO-LAKTO-VEGETÁRIÁNUS étrendjében a tojás és a tejtermékek szerepelnek.
• A SZEMIVEGETÁRIÁNUS számára (a tojás és a tejtermékek mellett) megengedett a hal és a csirkehús fogyasztása.
• A VEGÁN semmilyen állati eredetű táplálékot (azaz sem húst, sem tejet, sem tojást) nem fogyaszt.
• A BICSÉRDISTÁK a 20. század első felében hírnévre szert tett, a nyerskoszt egészségmegőrző hatását ajánló Bicsérdy Béla (1872-1951?) követői.
• A MAZDAZNAN elve szintén a hús nélküli táplálkozás, mivel azt vallja, hogy a húsevés hátráltatja az ember mindennemű fejlődését, mind egyéni, mind társadalmi szempontból.
• A NYERSKOSZTON ÉLŐ, amint az elnevezés is mutatja, nem alkalmaz az ételek készítésénél semmilyen hőkezelés technikát. E táplálkozási mód nem zárja ki az állati eredetű élelmiszerek fcgyasztását.
• A GYÜMÖLCSEVŐK főleg gyümölcsöket, de ritkán diót, mézet és olívaolajat is fogyasztanak.
• Az egyéb reformtáplálkozási irányzatok (pl. makrobiotikus, natúrkonyhakedvelő stb.) nem jelentenek egyértelműen vegetárius táplálkozást.
Vegetarianizmus pro és kontra
A vegetarianizmus előnyeinek latolgatásakor fontos megemlíteni, hogy azt nem lehet csak az étkezési szokásokra leszűkíteni, hiszen SOKKAL TÖBBRŐL VAN szó,MINT EGY TÁPLÁLKOZÁSI IRÁNYZAT. A VEGETÁRIÁNUSOK általában NEM ISZNAK ALKOHOLT, NEM FOGYASZTANAK KÁVÉT, NEM DOHÁNYOZNAK. Ha tehetik, SOKAT MOZOGNAK, ÉS LEHETŐSÉG SZERINT AZT IS A TERMÉSZETBEN TESZIK, miáltal a szabadban (a „zöldben") jóval több időt töltenek, mint a nem vegetáriánus átlagpopuláció, és általában LELKI EGÉSZSÉGÜK MEGÓVÁSA ÉRDEKÉBEN IS SOKAT TESZNEK.
Összességében elmondható, hogy a vegetáriánus személyek kiegyensúlyozott életmódra törekednek.
A fenti életmód-tényezők ( az egészséges életvitel, az alkoholtó és a dohányzástól való tartózkodás és a rendszeres testmozgás )egyébként is csökkenthetik néhány krónikus betegség előfordulásának gyakoriságát, ezáltal növelhetik a várható élettartamot. TEHÁT ÖNMAGÁBAN NEM(CSAK) AZ ÉTRENDI HÚS ELHAGYÁSA EREDMÉNYEZI A HOSSZABB ÉLETTARTAMOT (pl. a már emiitett Lev Nyikolajevics Tolsztoj gróf 82 évet élt, George Bemard Shaw - a vegetárius táplálkozás terjesztésének egyik legismertebb alakja - pedig 94 éves korában hunyt el), HANEM A KEDVEZŐ ÉLETMÓD-TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGE. A vegetárius étrend további előnyeire vonatkozó állítások azonban némi fenntartással kezelendők.
• Vegetáriánusokban ritkábban lép fel a magasvérnyomás-betegség, mint a vegyes táplálkozást folytatókban. A hipertónia kialakulásának kockázata azonban csak akkor csökken, ha nem emelkedik a konyhasófogyasztás, amelyre a több zöldségfogyasztás, valamint a sózott magvak fogyasztása adhat alkalmat.( A nátriumbevitel korlátozása és a vérnyomás csökkentése között pozitív »korreláció mutatható ki, tehát a sófogyasztás mérséklése a „húsevők" esetében is csökkentheti a vérnyomás értékét.)
• A cukorbetegség kialakulásának kockázata szintén csökkenhet, ehhez azonban nagyon fontos a kiegyensúlyozott és rendszeres táplálkozás.
• A vegetáriánusoknál egyes vitamiok (pl. C-vitamin) hiánya gyakorlatilag nem fordul elő, viszont vegán (csak növényeken élő) emberben »latens riboflavin-és piridoxinhiánnyal lehet számolni,mivel ezek a vitaminok rosszabbul hasznosulnak. Hosszú idő után nagy valószínűséggel kobalaminhiány is fellép, miután a B12-vitarnin-szükséglet növényi forrásból nem fedezhető.
• Rendkívül kedvező lehet a nagymennyiségű rostbevitel, amely hozzájárul az állandó jóllakottságérzethez, étkezések közben telítettséget biztosít, meggyorsítja az elfogyasztott tápanyag emésztését, ráadásul segíti a méregtelenítést is. Viszont figyelembe kell venni, hogy az 50 g/nap feletti rostbevitel már nem javítja tovább a bélrendszer működését, sőt, a napi életet megkeserítő tüneteket, panaszokat okozhat (p(. krónikus hasmenés, hányinger, hányás), valamint nagy mértékben rontja a vitaminok, ásványi anyagok felszívódását.
• Az optimális (vagy akár az annál alacsonyabb) testtömeg könnyen elérhető,mivel az étrend nem tartalmaz számottevő finomított, nagy energiatartalmú élelmiszert. Az elhízás veszélye azonban- elsősorban mozgásszegény életmód esetén - fennállhat, hiszen a hús elhagyása a táplálkozásból az alapanyagcsere
csökkenését eredményezi. A lelassult alapanyagcsere hosszabb távon -- a kompenzatorikus fiziológiás hatások bekapcsolódása után - tápanyagraktározást (zsírfelesleget) eredményez.
• Bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázata jelentősen csökkenhet, de ez daganattípustól függőenváltozó. A vastagbélrák előfordulási gyakorisága pl. igen csekély az alacsony zsír-és koleszterintartalmú, magas rost- és karotinoid-tartalmú étrend esetén, amely a vegetáriánus étrend jellemzője. Bizonyos daganattípusoknál védő szerepet tulajdonítanak a megfelelő kalciumellátottságnak is - amely viszont nem jellemző a vegetáriánusokra.
• A csontritkulás veszélye a tejtermékek táplálkozásból történő kizárásával jelentősen megnövekedhet, mivel a legtöbb növény igen rossz kalciumforrás. A vegetáriánusok kalciumellátottságát az is rontja, hogy étrendjük bővelkedik a felszívódást gátló anyagokban (rost, fitin, oxálsav).
• Összességében tehát megállapítható, hogy a vegetárius életmód csökkentheti egyes krónikus, nem fertőző megbetegedések előfordulási gyakoriságát, javíthatja az életkilátást. Bizonyosvegetárius étkezési formák azonban hosszú távon egészségkárosítók lehetnek.
Még nincs vége, a következő oldalon még többet megtudhatsz a vegetarianizmusról!
